10 kép - a hidegháború emlékei
2014/07/08 08:00
640 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A hidegháború kezdetét nehéz pontos évszámhoz kötni, bár gyakran a fultoni beszéddel azonosítják. A versengő nagyhatalmak közötti ellentét azonban ennél korábban keletkezett, nyílt meghirdetése viszont később.

Az első éles konfliktus Németország kapcsán robbant ki.

A német kérdés

Németország békebeli jövőjéről a háború alatt többféle elképzelés született. A legsúlyosabb szerint fel kell darabolni apró országokra és agrár-ipari országgá kell süllyeszteni azokat a hatalmas jóvátételekkel. Felmerült az ország semlegessé tétele is, illetve hogy valamelyik nagyhatalom befolyása alá kerüljön az egységes ország. Elképzelhetőnek tartották, hogy a zónákra osztott ország különböző területei más-más hatalom irányítása alatt, de egységes gazdaságként működjenek. (Ez azonban azt feltételezte, hogy a győztesek továbbra is jól tudjanak együttműködni.)

A szovjetek a saját övezetükben jelentős társadalomátalakító intézkedésekbe fogtak, amelyek gazdaságilag és politikailag is egyre nehezebbé tették Németország egységes kezelését. A nyugatiak erre zónáik egyesítésével válaszoltak és a számukra megfelelő társadalmi rendszer felépítését támogatták. A két megszállási övezetet egyre nagyobb szakadék választotta el egymástól. A Szovjetunió a "zóna-önkiszolgálás" elve alapján minden mozdíthatót elhurcolt az ország keleti területeiről. Az Odera-Neisse határhoz való ragaszkodása, ami Lengyelország nyugatra tolását jelentette, mintegy 12 millió német elvándorlását eredményezte. A nyugatiakra hatalmas terhet rótt ennek az embertömegnek az ellátása.

Ezek a lépések jelentősen hozzájárultak a szovjet-amerikai viszony romlásához. Az amerikai érdekek egy erős német gazdaság hatalmas piacához kötődtek, amit a szovjetek (és egy ideig a franciák) lépései megakadályoztak. A Marshall-segélyben ezért Németországnak kiemelt szerep jutott. Ettől kezdve az ország gazdasági egysége csak elméletben létezett. A kettészakadás megindult. Ez azonban felvetette Berlin sorsát, amely a négyhatalmi megszállása miatt idegen testként ékelődött bele a szovjet zónába. A nyugati területeken végrehajtott valutareformért Sztálin Berlin nyugati részének blokádjával válaszolt. Az ostromzár meghiúsítására tett erőfeszítések eredményeként a nyugatiak gazdasági és katonai integrációja felgyorsult, a franciák és a németek kibékültek, megalakult a két német állam, megindult az atomfegyverek Európába telepítése és a világpolitika meghatározó elemévé a szovjet-amerikai ellentét vált.

a-hammer-sickle-horizontal A hidegháború emlékei