7 életrajzi tény József Attiláról
2013/04/08 10:47
2192 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

„csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”

József Attila 2013. április 11-én ünnepelné 108. születésnapját. Ez a nap 1964 óta a Magyar Költészet Napja. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott, tíz évvel később, 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

József Attila a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, de vajon mennyire ismerjük őt magát. Íme néhány adat, mely közelebb visz bennünket az emberhez.

1. Apja szappanfőző munkás volt

József Attila édesapja Josifu Aron, magyarítva József Áron szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála szabadszállási parasztlány. A családfőnek 1908-ban nyoma veszett, úgy tudták kivándorolt Amerikába, ám valójában Romániába ment. A kis Attila ekkor volt 3 éves. A család szegényes körülmények között élt, édesanyja mosónőként dolgozott, napszámos munkát vállalt, hogy eltartsa három gyerekét. Valójában Attila hatodik gyerekként született, de születésekor már csak két nővére élt, Eta és Jolán.

2. Pistának hívták

A Gyermekvédő Liga 1910-ben Eta nővérével Gombai Ferenc parasztgazdához adta nevelésre Öcsödre, nevelőszülei Pistának hívták.  Az ellátás fejében a házimunkában segédkeztek. Csak két évig maradtak náluk, 1912-ben visszatértek Budapestre, a Ferencvárosban éltek. Édesanyja 1919-ben rákban meghalt, ezután nővére, Jolán férje, Makai Ödön lett a gyámja, neki köszönhetően vontatógőzösökön szolgált.

3. 17 éves volt első verseskötete megjelenésekor

Juhász Gyula segítségével Szépség koldusa címmel jelent meg első verseskötete, versét a Nyugat is közölte. A kötet előszavát is Juhász Gyula írta.

„ József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani, és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltása – és ez nemcsak és nem mindig a költőn múlik egészen – őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.[…]Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek, és fogjátok pártját neki!”

4. Eltanácsolták az egyetemről

1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem bölcsészettudományi karának magyar-francia-filozófia szakára. A Szeged című lapban 1925. március 25-én jelent meg verse, a Tiszta szívvel, mely körül botrány robbant ki. Horger Antal professzor március 30-án magához hívatta és két tanú jelenlétében eltanácsolta a tanári pályától. Ignotus az új költészet mintadarabjaként istenítette a verset.

Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

5. A Sorbonne-ra járt

1926-ban Párizsba utazott, hogy felkeresse szegedi barátját, Hont Ferencet. Lelkesen tanult franciául, 1926-1927-ben a Sorbonne Egyetemen hallgatott előadásokat, ez idő alatt írásai francia lapokban is megjelentek, Villon költészetét tanulmányozta, sőt franciául is írt verseket.

6. Sosem nősült meg

1928-ban szerelmes lett a polgárcsaládból származó Vágó Mártába, ám a lány hosszú időre Angliába ment tanulni, a távolság miatt eltávolodtak egymástól. Később élettársi kapcsolatban élt Szántó Judittal. Szerény körülmények között éltek, mert a nő fizetéséből fényűzőbb életre nem futotta. 1935-ben szerelembe esett pszichoanalitikus kezelőjével Gyömrői Edittel. Ez egy tragikus, fájdalmas szerelem volt. 1936-ban végleg külön vált Szántó Judittól és újra fellángolt szerelme Vágó Márta iránt. 1937-ben ismét újabb szerelem köszöntött életébe, ekkor ismerte meg Kozmutza Flórát. 

7. Öngyilkos lett

1914-ben kísérelt meg először öngyilkosságot, amikor Jolán nővérével összevesztek. Lúgkővel akarta magát megmérgezni, de tévedésből keményítőt ivott. 1922-ben, 17 évesen újra megpróbált életének véget vetni, ekkor ezt pubertáskori zavarokkal, számkivetettséggel magyarázták. 1935-ben szerelme és pszichoanalitikusa Gyömrői Edit hasadásos elmezavart, vagyis skizofréniát állapított meg nála. 1937-ben a Siesta szanatóriumba került, de a pszichoanalitikus kezelés nem javított állapotán, sőt, betegségtudatát erősítette. Ez év novemberében nővérei magukhoz vették szárszói panziójukba, december 3-án a szárszói vasútállomáson a tehervonat elé vetette magát.

jozsef_attila_eletrajz_uj_520