A fogyatékkal élők védelme Magyarországon
2012/05/05 00:00
5282 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Fogyatékossággal élőnek számít bárki, aki valamilyen csökkent képességgel rendelkezik. Ez egyaránt lehet testi, vagy szellemi fogyatékosság. Ám őket is megilletik mindazon jogok, melyek egészséges társaikat, sőt, fontos hogy mindinkább biztosítsuk a lehetőségüket a teljes élethez.

tolokocsislepcso_520

A fogyatékkal élők helyzete csakis úgy javítható, ha a nem sérültekkel egyenrangú jogokat biztosít számukra az állam és a társadalom. Éppen ezért az 1998. évi XXXVI. Törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést:

„1.§ E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.”[1]

Fogyatékos személynek minősül valaki, ha érzékszervi (látás, hallás), mozgásszervi, vagy csökkent értelmi képességekkel bír, illetve ha a beszédben korlátozott, így nem tud aktívan részt venni a társadalmi életben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az élet semmilyen területén ne sérüljenek jogaik.

Joguk van az akadálymentes közlekedéshez, valamint az ennek megfelelően kiépített környezethez, melyet megfelelően tudnak érzékelni, és kellőképpen biztonságos. Nagyon fontos, hogy elérhető legyen az akadálymentes környezet, vagyis ahol a fogyatékossággal rendelkező emberek is könnyen, biztonságosan és önállóan tudnak közlekedni. Éppen ezért a középületek többségét akadálymentesítették.

A fogyatékos embereknek joguk van a kommunikációhoz, ami arra vonatkozik, hogy hozzáférhessenek a közérdekű tájékoztatáshoz, különösen, ami jogaikkal és a számukra nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos. Ezeket ezért szintén könnyen és jól hozzáférhető helyen kell elhelyezni és megfelelően értelmezhetővé kell tenni. Ilyenek lehetnek a fénycsengő, a fényjelzés, a feliratozott filmek, a jeltolmácsolás.

A biztonságos közlekedéshez való jog lehetővé teszi, hogy a tömegközlekedést és egyéb utasokat szállító létesítményeket a fogyatékos személyek akadálymentesen tudják igénybe venni.

Fontos a támogató szolgáltatás biztosítása, mely az önálló, mindennapi életet segíti elő.

Egyenlő esélyt kell biztosítani a leginkább korlátozott területeken, így az egészség, az oktatás és a sport területein. Fontos a fogyatékos személyek életének minél teljesebbé tétele, ezért mindent meg kell tenni a betegségtudat enyhítéséért.

Az oktatáshoz való jog ugyanúgy jár a fogyatékos személyeknek, éppen ezért fontos, hogy a lehetőségeket, az életkort és a fogyatékosságot figyelembe véve a megfelelő képzésben részesüljenek.

Fontos a munkához való jog is: a fogyatékos személyeket integrálni kell a munkaerőpiacra. Biztosítani kell a megfelelő lakhatási körülményeket, mely akadálymentes és szabadon megválasztható. Lehetővé kell tenni, hogy a sport és a kulturális intézmények ugyanúgy látogathatóak legyenek a fogyatékkal élők számára.

A fogyatékkal élő személyek jogaiért az Országos Fogyatékosügyi Tanács felel.