A globalizáció etikája
2014/12/16 10:19
1473 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Sokat beszélünk a globalizációról, viszonylag könnyen átlátjuk és átérezzük a jelentőségét, sajátos vonásait a korábbi korokhoz képest. Ebben a megváltozott környezetben is azonban létjogosultsága van az etikának, sőt. Mivel egyetemesebbek a léptékek, így a felelősség és az erkölcsi vonatkozások is felerősödtek. Vegyük számba, milyen morális elvekre kell odafigyelni a globalizáció korában!

A globalizáció természetéről

A globalizáció eszméje szorosan összefügg a korlátlan gazdasági növekedésre alapozott reményekkel. A posztmodern kor legjellemzőbb tendenciája a totális globalizáció, a termelés és fogyasztás, a piac, az információ, a kultúra és egyáltalán az élet minden területén, ennek folytán a termelés országhatárokat, népeket, kontinenseket ível át. A gazdasági tényezőkön kívül azonban a globalizáció folyamatában jelentős szerepet játszik az ismeretszerzés és ismeretközlés megváltozott természete is (pl. okostelefonok, internet). A globalizáció védelmezői (nemcsak az anyagi haszonélvezői) hangsúlyozzák annak pozitív voltát. Elsősorban a megtermelt anyagi és szellemi javak hozzáférésének kiszélesedéséről beszélnek.

A nemzetköziesedés, a homogenizáció, az univerzalizáció fogalmaival azt jelzik, hogy csökkenhet az egyes népek közötti gazdasági, társadalmi, kulturális tekintetben megmutatkozó szintkülönbség. Ugyanakkor ellenzői éppen azt hangsúlyozzák, hogy a globalizáció minden területre (gazdaságra, kultúrára, tudományra, oktatásra, fogyasztási szokásokra) kiterjedő hatása káros az egyes népekre, nemzetekre, az egyes egyénekre is. A globalizáció erősödése még inkább kettészakítja az emberiséget, a kis számú tehetősre és a nagyon nagy számú, már az emberi létminimum határán élőkre. A gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szembetűnőbb nemzeti és nemzetközi viszonylatokban egyaránt.

global1

Előnyök és hátrányok a mérlegen

A globalizáció szorosan kötődik a fogyasztói társadalomhoz, az „amerikai fogyasztói kultúrához”, amire az emberiség jelentős többsége csak vágyik, de nincs igazán reális esélye, hogy elérje. Igaz, sokan nem is vágynak rá, sőt ellenzik azt. A technikai fejlődés, az egységesülő gazdaság pozitívumai, a kommunikációban megmutatkozó fejlődés előnyeit senki sem akarja nélkülözni, ugyanakkor a kulturális globalizáció – mely elsősorban az amerikai jellegű tömegkultúrát közvetíti – káros hatásai sem kérdőjelezhetők meg.

A hagyományos európai kultúra is védelemre szorul, mivel a klasszikus európai örökség ismerete a mai világban háttérbe került, a különböző show-k világa megkérdőjelezte a tradicionális értékrendet művelődésbeli, szellemi és erkölcsi tekintetben egyaránt. Az országhatárokon túl terjeszkedő ún. multi-/transznacionális vállalatok, bankok ma már jelentős hatalmi tényezővé váltak, mivel az egész világra igyekeznek kiterjeszteni gazdasági lehetőségeiket, veszélyeztetve ezzel a lokálisan korábban hatékony szervezeteket, vállalkozásokat.

global2

A nemzetközi tőke befolyása alá vonta szinte a Föld minden térségét. Nemzetközi pénzügyi szervezetek befolyásolják, adott esetben irányítják az „önálló” államokat. Az önálló nemzetgazdaságok kora így lejárt, egyes országok az egyoldalú gazdasági feltételeknek köszönhetően akár „adósrabszolgaságba” vagy „adósságcsapdába” kényszerülhetnek.

Új morális kihívások és válaszadási kísérletek

A fenti problémák új etikai megközelítéseket kívánnak meg. Pl. hogyan érvényesíthető egyszerre a szabad kereskedelem, illetve a méltányosság elve? Van-e joguk az egyenlő feltételek biztosítása végett a fejletlenebb országoknak ahhoz, hogy a kereskedelmi fölénnyel szemben védekezzenek – akár az elzárkózás vagy a protekcionizmus révén? Megoldandó kérdésként merül fel az is, hogyan védjük meg a dolgozókat és a természetet a kizsákmányolással szemben? Biztosítható-e ilyen gazdasági lendület mellett a fenntartható fejlődés, avagy szükségszerűek a konjunktúrát követő válságok? A fenntartható fejlődés hogyan hangolható össze a jövő nemzedékek érdekeivel?

A posztszovjet térség és a globalizáció

Szűkebb térségünkben, a volt szocialista országokban valamikor „kapun belüli”, rejtett munkanélküliségről beszéltek, ma már regisztrált munkanélküliekről, ami nem feltétlenül esik egybe a ténylegesen munka nélkül levők tömegével. A társadalmak kettészakadásában, az úgynevezett középosztályok visszaesésében, leépülésében a globalizáció negatív szerepe ugyancsak tetten érhető. A kétpólusú világrend megszűntével sem csökkent a Föld gazdasági, természeti kincseiért való uralom feletti küzdelem. A természet erőinek ily mértékű kihasználása szintén globalizációs veszéllyel jár. Az egész Földünk fennmaradása vált kérdésessé. Az USA már nem csatlakozik azokhoz a törekvésekhez, melyek a környezetszennyezést lennének hivatva csökkenteni. Civil és nem civil szervezetek a tiltakozás különböző formáit alkalmazzák ez új világrend ellen – egyelőre kevés eredménnyel. A nemzetközi tanácskozásokon (pl. G8-ak találkozója) tömegesen tüntetnek a globalizáció ellen. Az antikapitalista tiltakozók az egydimenziós, fogyasztói társadalomra mondanak nemet. A valóban emberi élethez nem csak az anyagi javak fogyasztása, hanem az erkölcsi, szellemi tökéletesedés is hozzátartozik.

global3

A multikulturalizmus és a média szerepe

A globalizáció és a nemzetköziesedés fogalmához hozzákapcsolódik a szintén Amerikában megfogalmazott multikulturalizmus is. E fogalom a különféle kultúrák együttélését, együttlétezését jelenti. Ennek hangsúlyozzák pozitív hatásait, de sokan a negatív hatást a nemzeti kultúrák, tradíciók hanyatlását látják benne. A multikulturalitás elméleteiben a hegemónia-modell, az olvasztótégely-modell, „salátástál”-modell egyaránt az amerikai (angolszász) kultúra hegemóniáját jelenti.

Napjainkban a fenti folyamatokkal összefüggésben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a média jelentőségét. A közvélemény alakításában mind nagyobb teret foglal el a média, nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Ma már hatalmi ágként is emlegetik. Az írott és képi sajtó munkatársainak felelőssége nem elhanyagolható. A médiumok tömegbefolyásoló szerepét igyekeznek kihasználni bizonyos érdekcsoportok, politikai erők vagy gazdasági és más jellegű hatalmi tényezők. A hiteles média azonban nem lehet elkötelezettje másnak, csak a valóságnak megfelelő, tényszerű tájékoztatásnak. Egzisztenciális veszélyeztetettség vagy jelentős anyagi előny megszerzése sem indokolhatja, hogy a média munkatársai „pártosságuknak” adjanak hangot. Egy-egy hír nyilvánvalóan hamis tálalása vagy egyes személyek rossz hírbe hozása életutakat törhet derékba. Egyének, családok vagy közössége mehetnek tönkre. A nyilvánosság munkatársainak nem lehet kirekesztésre törekedniük, a „másság” vagy netán az „ezség” véleményét kirekeszteniük, elhallgatniuk. „Az idegen szép” semmitmondó jelszava mellet a hazai, a nemzeti, a magyar szépségért is köteles mindenki tevékenykedni és ennek formálásában részt venni.

global4

Morális kérdések, amik nem kerülhetők meg

Hogyan hat a globális gazdaság az emberek egészségére, a természetre, a környezetre, illetve a biológiai sokféleségre? Miként tud eleget tenni azon kanti kívánalomnak, miszerint ne tégy másnak olyat, amit magadnak nem kívánsz? Hogyan aknázhatja ki a jelenkor emberisége a rendelkezésre álló nyersanyag- és energiaforrásokat? Milyen módon hasznosíthatja ezeket? Miként tud tekintettel lenni a jövő generációira? Hogyan tud eleget tenni az emberiség a bioetika aktuális kihívásainak, és mennyiben tudja ehhez a tudományos, technikai ismereteit latba vetni? Mindezek a kérdések válaszra várnak, ám tekintettel kel lenni arra is, hogy a problémákat nemcsak a jelenre, hanem a jövő generációra is tekintettel kell megoldani.

global5

További érdekes oldalak:

• Ungvári Zrínyi Imre: Alkalmazott etikai alapfogalmak
Egyetemi Műhely K., Bolyai Társaság – Kolozsvár, 2007

• Ferencz Antal: A bioetika alapjai
Szent István Társulat, Bp. 2001

Farkas Zoltán cikke