A halál rítusai
2012/11/02 08:15
1137 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hogy jobban megértsük és elfogadjuk a halált, országonként, sőt, kultúránként eltérő rítusokat kapcsolunk hozzá és a búcsúzáshoz.  Az amerikai temetkezési vállalatok bebalzsamozzák és kifestik a nyitott koporsót a szertartásra. Más országokban a holttesteket nyilvánosan hamvasztják el, így engedve utolsó útjára a halottat. Németországban pedig gyakorlatilag „újrahasznosítják” ezeket a testeket.

halal_ritusai_520

Keleti rítusok

Nepálban és Indiában is elégetik a holttesteket. Ezeket halotti máglyáknak nevezik, és úgy tartják, a test elégetése hozza meg a lélek számára a végső igazságot. A nyílt színen rakott halotti máglya a hindu hívek számára elengedhetetlenül fontos, hiszen a lélek szabadon távozhat és inkarnálódhat. Nepálban többnyire a Bagmati folyót választják a rítus elvégzéséhez, mivel úgy tartják, a folyó vize megtisztítja az életük során elkövetett bűneiket. Hasonló képen az indiaiak is előszeretettel temetkeznek híres folyójuk, a Gangesz mellé, melynek köszönhetően a folyó vize már nagy mértékben elhasználódott, így nem alkalmas emberi fogyasztásra. Az indiaiak ennek ellenére fogyasztják a folyó vizét, az ebből készített chai teát pedig spirituális eszközként tekintik.

A hindu vallásban a holttestek nyilvános elégetése természetes velejárója a halálnak, ők ugyanis abban hisznek, hogy a bűnös test megtisztul a lélek pedig így képes a további életre. Ez a felfogás megkönnyíti a halál elfogadását.

Nyitott koporsó

Amerikában a holttestek előkészítését manapság a temetkezési vállalatok végzik, pedig egykor a családok feladata volt elhunyt szeretteik mosdatása és előkészítése az örök nyugalomba helyezésre. A civilizáció fejlődésével a nyugati embereket azonban egyre jobban feszélyezte a halottak előkészítése Mégis a mai napig bevett szokás, hogy a családok nyílt koporsós temetést választanak.

1860-től szokás a balzsamozás, mikor a háborúkban elhunytakat a családok otthon szerették volna eltemetni. Abraham Lincoln testét is bebalzsamozták, hogy így mutathassák be az elnököt halála után.

A nyílt koporsós temetések esetében a bebalzsamozást egy komoly eljárással érik el, melynek legvégén felöltöztetik és kisminkelik, hogy így még egyszer bemutathassák a halottat a ravatalnál. Más vallásokban, mint a zsidó, vagy a mohamedán vallás a balzsamozás a test megszentségtelenítésének minősül, így az eljárás ezeknél a vallásoknál szóba sem jöhet.

Halottak a tudomány szolgálatában

Németországban létezik egy teljesen más, kissé talán ijesztő módja a test konzerválásának. A plasztinácis eljárás során a holttestek kiállíthatóvá, így mások számára is megtekinthetővé válnak. Az anatómiát és a test felépítését a híres Body’s kiállítások során már több tíz millióan megismerhették. Mégis sokan elítélik a holttestek bemutatásának eme módját, hiába érvelnek sokan azzal, hogy ez a tudományt szolgálja. A legáltalánosabb nézet szerint a holttesteket el kell temetni, ami egyben azt is jelenti, hogy meg kell tőlük szabadulni. A holttest kiállítása az egykor benne élt ember megszentségtelenítése. Már az ókorban is úgy vélték, a test helytelen eltemetése és el nem temetése révén a lélek nem jut el a holtak birodalmába és nem leli meg az örök nyugalmat. Talán ez a kollektív szemlélet is része annak az általános felfogásnak, hogy a holtestek jobb helyen vannak a földben, mint a szemünk előtt.