A Harmadik Birodalom főépítésze – Albert Speer
2014/08/19 08:00
440 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Bár a nürnbergi per során elismerte felelősségét, és vállalta bűnösségét a Harmadik Birodalom által elkövetett rémtettekben, állítása szerint azonban csak sejtései voltak arról, hogy mi történik a deportált zsidók ezreivel. Albert Speer 20 évet töltött a spandaui börtönben, ahol emlékirataiban részletesen beszámol arról, hogy válik egy fiatal, ambíciozus ember kiszolgálójává a nácizmus eszméjének.

albert-speer

Pártfelvonulások

A kezdetben matematika iránt érdeklődő fiatal Speer a 1920-as évek közepén az építészet felé fordul, és Münchenben majd Berlinben folytattja tanulmányait mígnem 1928-ban építészmérnöki diplomát szerez. S bár egyáltalán nem érdekelte a politika, és nem is értett egyet a nemzetszocialista párt eszményeivel, egy gyűlés alkalmával Hitler beszéde azonban teljesen elkápráztatta, s pár héttel később az NSDAP tagja lett.

Párttagsának köszönhetően feladata első sorba a pártfelvonulások építményeinek megtervezése volt, egészen 1933-ig, amikor is Göbbels komoly feladattal bízta meg. A propaganda-minisztérium renoválása kiváló ugródeszka volt Speernek, akit végül Hitler Paul Troost építész mellé osztott be az újjáépítési feladatok elvégzésére. Troost 1934-ben bekövetkezett halála ismét Speernek kedvezett, a birodalom főépítészeként szoros, mondhatni baráti kapcsolatba került a Fhürerrel. Minden tervezési, építészeti feladat Speer kezében összpontosult, aki a tőle elvárt „német precizitással” valósította meg a Hitler által megálmodott elképzeléseket.

A főépítész

A birodalom főépítésze átvette a pártrendezvények építészeti feladatait, tervezéseit és kivitelezéseit, valamint személyesen látta el a grandiózus birodalmi építészeti feladatokat is. Nem volt kétséges, hogy építészeti szaktudására a világi is felfigyel. 1937-ben a párizsi kiállításon az által tervezett Német Pavilon első díjat nyert. Ennek is köszönhetőn talán, hogy 1938-ban élete egyik legnagyobb munkájához foghatott hozzá: az Új Birodalmi Kancellária épületének megtervezéséhez és kivitelezéséhez. Az egy évig tartó kemény munka azonban ismét meghozta gyümölcsét.

Hitler a Speer által végzett munka elismeréseként bevette a férfiat a legszűkebb személyi körébe, s így együtt rajzolgatták meg Germania terveit, ahogy Hitler Berlint nevezte. A tervek azonban a háborús költségek miatt végül az íróasztalfiókba kerültek, a Fhürer és a főépítsz legnagyobb bánatára, s az általuk megrajzolt sugárutak, diadalívek, a „Dicsőség Csarnoka” csak papíron maradtak fenn az utókor számára. 1942 februárjában új kihívásokkal kellett szembenézni Speernek, amikor Hitler kinevezte a repülőgépszerencsétlenségben elhunyt fegyverkezési minisztere posztjára.

A hadigépezet

Speer kiváló érzékkel látott neki a hadiipar maximális kapacitásának kiaknázására, s egészen 1944-ig maximálisan eleget is tett a Fhürer által támasztott elvárásoknak. A háború befejezése előtt néhány hónappal azonban egyre inkább szembe került Hitlerrel, akinél rövid időn belül kegyvesztett lett, ennek ellenére az utolsó napokban is rendszeres látogató volt a náci hadvezér bunkerjában.

A háborút követő nünbergi perben végül beismeret bűnösségét, s talán ennek is köszönhető, hogy 20 év után szabadon hagyhatta el a spandaui celláját. 1981. szeptember 1-jén halt meg Londonban, pont azon a napon amikor 42 évvel azelőtt Németország hadat üzent Lengyelországnak.