A jászok
Simon Tamás
2003/05/27 17:39
1726 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A jászok a Duna-Tisza közén élnek. Egykori főhelyük Jászberény. Nevezetesebb jász községek: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér.

A jászok eredetét homály fedi. Hihetően Kötöny kun király vezetésével, a kunokkal együtt jöttek be hazánkba. Egy régi oklevél felsorolja az akkori jász főemberek nevét. Ezek a nevek nem magyarok, sem nem kunok, hanem a Kaukázus-hegységben lakó osszét- törökül "ász"-nak nevezett - népek nyelvéből fejthetők meg. Úgy látszik, ezekből szakadhattak ki valamikor

A jászok ugyanazon kiváltságokat élvezték, mint a kunok. A Nagykunság, Kiskunság és Jászság együttvéve volt a " Szabad Jász-Kun Kerület", melynek hajdan a nádor volt a főkapitánya. A jász és kun kiváltságok 1848-ban megszűntek s a jász-kun kerületeket 1876-ban, beosztották a környező vármegyékbe.

A jászok a török világ alatt rendkívül sokat szenvedett, de csodálatosképpen nem néptelenedett el sohasem. Amikor a török világ után az Alföld újranépesítése megindult, sok helyre jászokat telepítettek. Legtöbb jász telepest a Duna-Tisza közén, a Kiskunságban találunk. A Kiskunságon élő római katolikus vallású lakosság csaknem kivétel nélkül jász eredetű, csak a jászkisériek reformátusok.

A jász igen szorgalmas földmívelő nép. A múlt század derekáig ők is főleg állattenyésztésből éltek. A jászságon is kifejlődött a tanyarendszer. A lakosság túlnyomó része nyáron a tanyán lakott s csak ősszel, a gazdasági munkák végeztével költözött vissza a városba. A jószágállomány rendesen a tanyán telel a tanyás felügyelete alatt, de sok tanyán a gazda maga is künn lakott télen-nyáron.

A tanyarendszer nagy hátránya, hogy a tanyasi ember kiszakad a társadalomból. Emberekkel alig érintkezik. Könnyen közömbössé válik a közügyek iránt. A Jászságban hajdan a szűcsipar nagyon ki volt fejlődve. A legtöbb szűcsöt Jászárokszálláson találtuk.