A karácsonyfa története
2013/12/13 13:50
2221 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az örökzöldek tisztelete az ókorba nyúlik vissza, az első karácsonyfát feltehetően a 15. században állították.

orokzoldek-article

Nyitvatermők

A karácsonyfával kapcsolatos kalandozásunkat kezdjük talán a növényismerettől. A karácsonyfaként ismert fenyőfélék a nyitvatermők közé tartoznak, melyek első képviselői a földtörténeti devon időszakban (416-360 millió éve) jelentek meg. Ősi képviselőik a magvaspáfrányok és a cikászok a karbon és perm időszakban élték virágkorukat. Napjainkra a nyitvatermőknek alig 600 faja maradt fent, így a növényvilág második legfajgazdagabb csoportja (első a zárvatermők, kb. 230 ezer faj). Míg korábban a nyitvatermőket egyetlen törzsbe sorolták, napjainkra a modern rendszerezés már négy önálló törzsre osztja: toboztermők, páfrányfenyők, cikászok, leplesmagvúak.

A nyitvatermők közös jellemzője, hogy száruk fás, a termőlevélen a magkezdemény szabadon fejlődik. Termésük nincs, tehát a toboz nem termés, hanem virágzat!

Fenyőfélék

A korábban ismertetett modern rendszerezés szerint a toboztermők törzsébe tartozó egyetlen osztály és azon belül az egyetlen ma is élő rend a fenyőfélék. Képviselőik többsége örökzöld és tűlevelű, de létezik néhány lombhullató faj (pl. vörösfenyő), tovább tűlevél helyett pikkelyleveleket növesztő faj is.

A fenyőfélék elterjedése

Annak ellenére, hogy alig több, mint 200 fajuk ismeretes, a Földet borító növényzet jelentős részét adják. Az északi félteke északi területein hatalmas összefüggő erdőségek alakultak ki, ezek a fenyőerdők vagy tajgák. Az északi területek meghódítása mellett jelentős szerepet töltenek be a magashegységi növényzet kialakításában is. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy szárazságtűrésük miatt a szárazabb, mediterrán területeken is előfordulnak. Hazánkban őshonos fenyves csupán a Zalai-dombság, a Kőszegi-hegység és a Bakony kisebb területein található, az összes többi fenyőerdőnk mesterséges, telepített.

A karácsonyfa eredete

A történelmi források szerint az örökzöldek tisztelete az ókorra nyúlik vissza, legyen szó Rómáról vagy akár Egyiptomról. Egyes források szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekének, míg más elképzelések szerint a németországi karácsonyi piramisra vezethető vissza eredete. A karácsonyi piramis tulajdonképpen egy fatörzs volt, melyet többnyire virágcserépbe állítottak, majd kisebb léceket szegeztek hozzá. A lécek végén gyertyákat helyeztek el, amiket meggyújtottak.

Díszítés

A német hagyományok szerint készített karácsonyi piramist a 16-17. században kezdték el feldíszíteni. Voltak helyek, ahol fenyőágak, máshol gyümölcsök vagy ostya szolgálta a díszítést. A karácsonyfa-állítás és -díszítés kétségkívül a német területekről indult el, majd hódította meg egész Európát. Hazánkban az első írásos források szerint a 19. század második felében jelent meg, nem meglepő módon eleinte a németek lakta vidékeken. Természetesen a díszítő elemek is jelentősen megváltoztak az elmúlt évszázadban - a gyertyákat felváltották az elektromos izzók és ledek, a 19. század vége óta elterjedt üveggömbök azonban máig megmaradtak, akárcsak a girlandok.

Hazai érdekesség

  • Nem is gondolnánk, de a karácsonyfákra aggatott szaloncukor kifejezetten magyar különlegesség. Ugyan készítésének története Franciaországba nyúlik vissza, majd jelentős fejlesztéseket eszközöltek Németországban, a fára történő lógatás igazi hungaricum. Fogyasztásával azonban legyünk mértékletesek, mert a finomított szénhidrátok mellett többnyire magas taransz-zsrísav tartalommal rendelkeznek, melyek jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását!

Marsi Zoltán cikke