A kovácsoltvas-művesség II.
Simon Tamás
2004/02/22 15:17
2573 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A gótika kezdetén a pántok csigás-indás végződését a liliomos, majd fénykorában a rozettás végződés váltja fel. A gótikus rácsok általában két fő csoportra, a rudas rácsokra és a négykaréjos idomrácsokra oszthatók. A vesztfáliai Vreden templomának csillárja a középkori világítótestek kiemelkedő példája 1489-ből, Gert Bulsinck munkája. A magyar emlékanyagból a pozsonyi dóm elpusztult szentségházának épségben maradt késő gótikus aranyozott és színezett kovácsoltvas ajtaja érdemel elsősorban említést. A reneszánsz vasművességében a biztonsági szempontok már háttérbe szorulnak, a hangsúly a művészi formálásra irányul. A gótikus vonal szépséget a reneszánsz teljesíti ki.

A reneszánsz vasművességében a vezető szerep a németeké lesz, de jelentős alkotások készülnek Itáliában és Spanyolországban is. A 17. századra általánosan elterjed az iratok, értékek őrzésére szolgáló kincsesláda. A kovácsoltvas temetői keresztekből a 17. században sok készült, a napjainkig fennmaradtakat múzeumok őrzik. A barokk stílusban még a szimmetrikus kompozíció divatos. A 18. század harmincas éveitől a barokk szimmetriája megbotlik, a folyékony hajlékonyságú görbületekre még külön díszítő elemet applikálnak, és a kompozíció olykor áttekinthetetlenné válik. Magyarországon a Würzburgból hozzánk került Fazola Henrik a rokokó vasművesség igazi művésze.

A fertődi Esterházy-kastély hármas osztású kapuja a francia tektonikus szellemű szerkesztési elvek szerint készült. Oromzatuk díszes, különösen a főkapué mozgalmas. Tervezője feltehetően Hefele Menyhért, a kivitelezés Johann Karl Franke nevéhez fűződik. A 18. század utolsó negyedére a görbületek egyenes vonalakká merevednek. Magyarországon a budavári prímási palota franciás ízű, gazdag indadíszes erkélyrácsa és a székefehérvári volt Zichy-palota erkélyrácsa emelkedik ki e kor hazai emlékanyagából. A historizmus már csak másolja a korábbi stílusokat.

A romantikát felváltó eklektika hazánkban a 19. század utolsó harmadában jelentkezik, és formáit mindvégig a történelmi stílusok kelléktárából meríti. Kovácsoltvas-művességünk történetében kiemelkedő teljesítményt nyújtó kor a 19. század utolsó és a 20. század első két évtizede. A magyar kovácsoltvas-művességnek Jungfer Gyula szerez ismét polgárjogot, és az 1880-as évektől pompás alkotások sorát készíti. Az 1900. évi párizsi, és az 1904. évi Saint Louis-i kiállításokon a Grand Prix-t nyeri. Mellette Alpár Ede, Árkay Sándor, Lepter János, Páder Nándor, Pick Ede, Schwartz Antal, Vágó Ignác kapott több hazai és külföldi kiállításon díjat. Magyarországon, főleg Budapesten a díszlakatos-munkák a város fejlődésével együtt gazdagodnak.