A kunok
2003/05/27 14:57
3088 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ma már csak Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Kunmadaras és még egynéhány más alföldi város Kun előneve árulja el, hogy itt valamikor a magyarral rokon, de mégis idegen nyelvű nép élt. De kik is voltak ezek a kunok?

Árpádházi királyaink idején-délkeleten, a Moldvában és a Havasalföldön egy harcias, vitéz nép élt: a kun. A kunokat nyugtalan vérük mindig kalandozásra ösztökélte s gyakran betörtek Magyarországba. Királyaink ugyan megverték őket, de méltányolván vitézségüket, kisebb nagyobb rajokba letelepítették a foglyul esett kunokat. akik ezen túl a magyar király zászlaja alatt harcoltak új hazájukért.

A kunok nagy tömege azonban később került hazánk földjére. A mongol áradatnak a vitéz kunok sem tudtak ellenállni. Csatát veszítve, Magyarországra menekültek. 1239-ben lépték át az ország határát. IV. Béla királyunk jó szívvel fogadta a kunok királyát, Kötönyt s negyvenezer családból álló népét. Letelepítette őket a Duna-Tisza kézére és a Tiszán túlra.

Két év múlva már nekünk is a nyakunkon volt a tatár. A magyarok a veszedelemért a kunokat tették felelőssé, sőt Kötöny királyt meg is ölték. Erre a kunok felkerekedve, elhagyták az országot, s a Balkánra húzódtak. Magyarországon százával, ezrével hamvadtak el a magyar falvak. IV. Béla királyunk, hogy ismét benépesíthesse az Alföldnek pusztán maradt helyeit, visszahívta a kunokat, és újból letelepítette őket. Ettől kezdve a kun jó- és balsorsban mind a mai napig együtt él a magyarral.

A kun valamivel barnább, mint a magyar; megfontolt, kevésbeszédű, mint általában a keleti népek. A kunok két ágra oszlanak. A nagy kunok a Tiszán túl laknak; főhelyük Karcag. Említésre méltó nagykun városok és községek: Kisújszállás, Turkeve, Kunmadaras, Kunhegyes. A kiskunok a Duna-Tisza közén élnek. Főhelyük Kiskunhalas. Nagyobb helységeik: Kunszentmiklós, Fülöpszállás.Mindkét kunság sokat szenvedett a törökök világa idejében, sőt a Kiskunság nagy része úgy elnéptelenedett, hogy a Jászságból kellett benépesíteni.

A kunok református vallásúak. Ha kun helységben római katolikus lakossággal találkozunk, azok többnyire a XVIII. Században betelepített jászok utódai. Az egykori törzsi különállóságra ma is büszkék. Inkább tréfás, mint csúfolódó jelentősége van e megkülönböztető versikéknek.

Nagykun kényes,
Kiskun fényes,
Jász elmehet.

A kunságon- kiváltságos terület lévén- nem voltak jobbágyok, hanem mindenki egyenjogú nemes ember volt. Itt nem volt nagybirtokos, sem birtoktalan osztály. A kun városok nagy határain korán kifejlődött a tanyarendszer, bár az állattenyésztés volt a főfoglalkozásuk. A nagy juhtartás következtében a szűcsipar igen virágzó volt a kunságon. A magyar viselet legszebb darabjait, a hímes subát és a cifraszűrt itt készítették legtovább.