A menekültek és az EU
Sulinet
2012/06/20 08:00
704 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1999-ben az Európai Unió tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy kidolgoznak egy közös európai menekültügyi rendszert, hogy eredményesebben kezelhesék a tagországok felmerülő menekültügyi problémáit. Az unió tagállamai ezzel egy újabb lépést tettek azon a már nagy hagyományokkal is rendelkező területen amit a menekültek befogadásának ügyeiben elértek.

menekult_001

Az emúlt években az Európai Unió megannyi fontos joganyagot fogadott el, melyek célja a tagállamok menekültügyi rendszerének összehangolása. a Dublini Rendelet azt határozza meg, hogy adott helyzetekben mely államok kötelesek elbírálni egy-egy adott menedékkérelmet. A Befogadási feltételekről szóló irányelv azt határozza meg, hogy mik azok a minimális követelmények, amelyket a tagállamoknak a menedéket igénylők befogadási feltételeivel kapcsolatban (egészségügy, lakhatás, oktatás, ellátás) teljesíteniük kötelező.

Néha nem elég

A menekültügyi irányelvek ezenkívül meghatározzák azon minimális elvárásokat is, amelyek a tagországok menekültügyi eljárásaiban meg kell jelenniük, illetve meg kell felelniük. Ezentúl bevezették a Kvalifikációs irányelvet, ami az 1951. évi Menekülttügyi Egyezményt egészíti ki, bevezetve a kiegészítő védelem fogalmát, amelyekre  a jelentős veszélynek kitett személyek jogosultak.

Az EU az Európai Menekültügyi Alap létrehozásával gyakorlatilag anyagi eszközökkel is támogatja a menekültügyi rendszereket és azok hatékonyságának növelését. Az Eurodac nevezetű közösségi informatikai rendszerrel alkalmassá vált az ujjlenyomatok ellenőrzése, illetve annak megállapítása, hogy a menedékkérőnek nincs-e másik országban benyújtott elbírálás alatt álló kérelme.

Az Európai Unióban és azon kívül is fontosak az áttelepítéssel kapcslatos problémák és azok megoldására törekvő rendelkezések kidolgozása. Az EU példája számos országban jelentősen járul hozzá a menekültügy kérdéséhez és annak fejlődéshez, de a jogharmonizációs törekvések ellenére is számos különbség adódik a különböző országok hozzáállásában, amik leginkább menekültstátuszok arányát és a menedékkérőknek nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat érintik. Vannak olyan tagállamok, ahol az ellátás alapszintje is olyan alacsony, hogy a menekültek egszerűen az utcára kerülnek.

Hiányzó összehangoltság

A Főbizottság feladata folyamatosan nyomon követni az európai menekültügyi tötrvényeket, illteve a letelepedési és integrációval kapcsolatos politikát, ami mellett ajánlásokat is megfogalmaz a tagállamok mindegyik felé.

Az elmúlt években több millió embernek kellett elhagynina otthonát, a háborúk vagy üldöztetések miatt, akiknek döntő többsége a környező orszégokban keresett menedéket, mint például Szíria vagy Pakisztán, akik az elmúlt időszakban körülbelül három millió főt fogadtak be. A menekülteknek egy jó része nem tud, vagy nem is kíván visszatérni hazájába, de a befogadó országban is olyan körülmények közt él, ami nem rotka esetben már az egészsét, vagy biztonságát is veszélyezteti, így iylenkor előfordul, hogy a menekültett továbbtelepítik egy (számára alakalmas) másik befogadóországba.

Az Európai Bizottság javaslatában azt fogalmazta meg, hogy fokozni akarják az EU letelepedésekkel kapcsolatos intézkedéseit és csökkenteni azok számát, akik életüket is kockáztatva igyekeznek, illegálisan eljutni Európába. Napjainkban tíz uniós ország végez rendszeresen letelepítéseket azok köréből, akik az unión kívűlről érkeznek, azonban az .egymással történő párbeszéd és a tevékenységek összehangolása még hiányzik.