A munka ünnepe
2012/04/23 08:00
1418 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Május elseje a munka ünnepének napja, melyet a munkásmozgalmak elismeréséül állami szabadnappá nyilvánítottak. Történelmi hagyománya mellett keresztény vonatkozása is van május elsejének, hiszen ezen a nap Szent József, a munkások védőszentjének napja is.

majuselseje_520

„Nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés”

Május elseje szabadnap a világ jó pár országában, melynek hagyományát egy Robert Owen nevű gyártulajdonos teremtette meg 1817-ben, mikor kiállít a munkások jogaiért, elsősorban munkaidejük nyolc órára csökkentéséért. A kezdeti sztrájkok és tüntetések ellenére a gyárak alkalmazottai nem kapták meg az általuk követelt munkaidő-csökkentést, bár a nők és gyermekek munkaidejét kedvezményesen csökkentették.

A következő fordulatot egy újabb sztrájkhullám hozta el, mely 1856. április 21-én robbant ki Ausztráliában. A Melbourne-i munkások szintén a nyolc órás munkaidőt követelték, ők azonban sikerrel jártak.

Mért pont május elseje

Az ausztrál szakszervezeti sikerek hallatán az amerikai Chicago városában is sztrájkolni kezdtek a munkások, ám a békés demonstráció tragédiába fordult, május negyedikén ugyanis a munkások oldaláról néhány lázadó bombát hajított a szemben álló rendőrök közé, akik válaszul a tüntetők közé lövettek. Az összecsapásban tizenegy ember vesztette életét.

Négy évvel később, 1890. május 1-jén munkás csoportosulások és szakszervezeteik együtt vonultak fel Párizs utcáin, hogy követlejék a nyolc órás munkaidő törvénybe foglalását. A sztrájkolók egyben a chicagói eseményekre is emlékeztették a világot. Az történtek hatására először az Egyesült Államokban 1891-től május elseje állami munkaszünetin nap lett („a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepe”).

A következő években folytatódtak a sztrájkok a munkásosztály érdekeinek érvényesítése céljából.

A szocialista országokban később a munka ünnepe megnevezést munkások ünnepére cserélték, mely elnevezés a mai napig megmaradt.

Keresztény ünneplés

Szent József Jézus Krisztus nevelőapja, Szűz Mária férje volt a Biblia szerint. 1955-ben XII. Piusz pápa úgy rendelkezett, hogy május elsejét nyilvánítsák világszerte Munkás Szent József napjának.

Pogány rituálék

A májusfa állítása inkább nevezhető pogány hagyománynak, mint keresztény szertartásnak. Eredetileg a fiatal fiúk állítottak májusfát azoknak a lányoknak, akinek udvaroltak. Többnyire nyárfát, körtefát állítottak, de előfordult, hogy orgonát, vagy vadpiszkét választottak májusfának. A fát egy nagy kerítéshez, vagy oszlophoz kötöttek, színes szalagokkal díszítettek és ételeket tettek mellé. A fát hajnalban kellett elültetni és egészen reggelig őrizni. A faállítást mulatozás és szerenád kísérte.

A faállítás után a májusfát „kitáncolták”, azaz kidöntötték. Még ezelőtt körültáncolták a fát, sőt, néhány legény fel is mászott rá.

A májusfa állítás mellett szintén májusi hagyomány a Beltane, egy ír ünnep. A Beltane májust, pontosabban május elsejét jelöli. Ezen a napon az ír hagyományok szerint a „napos időszak” kezdetét, a nyár közeledtét ünnepelik.

A Beltane alkalmával a gazdák kihajtották a csordákat a mezőre, ahol az állatoknak két tűzrakás között kellett áthaladniuk. A tűz megtisztította és védelmet adott az állatoknak a betegségekkel és az ártó szellemekkel szemben.

Az ír hagyományok szerint május elseje kedvező fordulatot hoz a vállalkozóknak és sikerre viszi az aznap kötött üzleteket. Ezzel szemben a május elsején vagy azt követően házasodókra rossz jövő vár.