A műsorok korhatár szerinti besorolása
2014/09/30 21:12
1818 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ki és mi alapján határozza meg, mi való a kiskorúaknak és mi nem?

Zöld karika, sárga, piros: ismerősek a jelzések a tévéből, a moziból. A nagyközönség elé tárt tévéprogramok, filmek sok esetben nem mindenkinek szólnak: olykor szülői felügyelet javasoltatik, máskor a film megtekintése bizonyos életkor alatt egyáltalán nem javasoltatik. De mi is ez a rendszer, ki szabályozza, és mit jelentenek az egyes jelölései?

shutterstock_138598514_converted

Veszélyes tartalmak

A világ sok országa alkalmazza a korhatár szerinti besorolást mint kötelező szűrőt a kiskorúak védelmében a rádiós és televíziós műsorokra, filmekre. Bizonyos tartalmakat ugyanis károsnak ítélnek abban az esetben, ha túlságosan fiatal néző elé kerülnek (a rádiós műsorokról most az egyszerűség kedvéért nem esik szó). Az egyes szinteket minden országban egy hatóság állapítja meg: Magyarországon például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az Egyesült Államokban pedig az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA). A besorolás általános szempontja az, hogy a műsorban vagy annak előzetesében megjelennek-e olyan tartalomtípusok, amelyek a nézők egy bizonyos életkori csoportja számára veszélyes, mert pszichikailag még nincs felvértezve az adott tartalom megtekintésére. Egyes tartalmak félelmet váltanak ki a nézőből, mások közvetett vagy közvetlen módon mutatnak erőszakot vagy szexualitást, megint mások a kirekesztés valamilyen fajtáját ábrázolják úgy, hogy az a befogadó oldaláról frusztrációval jár. Lássuk, mi alapján dolgozik a magyar hatóság!

Film- és Médiatörvény

2004 áprilisában lépett hatályba a 2004. évi II. törvény, amelyre úgy szoktunk hivatkozni egyszerűen, hogy Filmtörvény. Ma az NMHH ennek alapján dönt a korhatár szerinti besorolásról a filmek esetében, a legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagú Korhatár Bizottság javaslatát figyelembe véve. Ami a tévéműsorokat illeti, velük a 2010. évi CLXXXV. törvény (ismertebb nevén Médiatörvény) foglalkozik. A filmek és a tévéműsorok besorolási kategóriái lényegében nagyon hasonlítanak egymáshoz, lényegi különbséget csak az jelent, hogy míg a tévéműsorok besorolási kategóriái egyszersmind időkorlátot is jelentenek (például egyes műsorokat csak késő este és éjszaka sugározhatnak az adók), addig a filmekre efféle időkorlát általában nem vonatkozik (kivéve a VI. kategóriába sorolt filmeket – lásd alant).

Kategóriák I-VI.

A Filmtörvény besorolási kategóriái a következők (a 2004. évi II. törvény 21. §):

a) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.
b) Azt a filmalkotást, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
c) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára ajánlott. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális – kizárólag felnőttek számára elérhető – terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.

Az IMDb és a besorolás

Aki jártas az Internet Movie Database (IMDb, imdb.com) böngészésében, annak az egyes filmek profiloldalán ismerős lehet a Motion Picture Rating (MPAA) vagy a Certificate kitétel. Az első az Amerikai Mozgókép Szövetség korhatár-besorolását jelenti, a második pedig egyszerűen a besorolást. Innen továbbkattintva érhető el azon országok besorolási javaslata, akik a filmet ilyen módon értékelték. Az Eredet (Inception, 2010; rendezte: Christopher Nolan) című amerikai film magyar besorolása nincs feltüntetve, de Svédországban például 11-es, Németországban 12-es korhatár-minősítést kapott, az Egyesült Államokban pedig PG-13-at a ábrázolt erőszak és akció miatt (a betű-szám-kód annyit jelent, hogy 13 éven aluliaknak csak felnőtt felügyelete mellett ajánlott). Az IMDb tehát minden esetben feltünteti az MPAA és több bemutató ország hatóságának korhatár-jelzését.

A jelzést egyébként az I. kategória kivételével minden esetben fel kell tüntetni a filmek és tévéműsorok során akkor is, ha csupán előzetesről van szó.

Kerek Roland cikke