A peszach és a húsvét
Szabó Éva
2003/04/17 14:00
1538 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Közeledik a húsvét, a keresztény vallás legnagyobb ünnepe. A keresztények idén április 20-án emlékeznek meg Jézus feltámadásáról. Április 16-én este pedig elkezdődik a zsidóság ünnepe, a 7 teljes napon át tartó peszach. Összeállításunkban helyet kap a történeti visszatekintés éppúgy, mint a néphagyomány vagy a locsolóvers.

A zsidóság a peszach ünnepén a zsidó nép egyiptomi kivonulására, a szolgaságból való megszabadulására emlékezik. Az ünnep neve is erre utal: azt jelenti, elkerülni, elvonulni. A hét napig tartó ünnepet a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik, ekkor ugyanis kovász nélküli kenyeret fogyasztanak, megemlékezendő az Egyiptomból elkerült, a pusztában bolyongó népről. A kovásztalan kenyeret egy félreértés miatt hívjuk pászkának (héber neve mácá, jiddisül macesz). Nursia Szent Gergely ugyanis azt hitte, hogy a Jézus által is ünnepelt peszach a görög paszkhein - jelentése: szenvedés - szóból ered.

Az ókeresztények húsvét ünnepét kezdetben a héber időszámítás (amely a hold járásához igazította a naptárat) szerinti niszán hónap 14-én tartották meg, függetlenül attól, hogy az melyik napra esett. Később minden vasárnap megemlékeztek Krisztus feltámadásáról.

A niceai zsinat 325-ben határozott arról, hogy a húsvétot az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon kell megünnepelni. Húsvét tehát egészen pontosan a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap van. Ehhez igazítjuk a farsangi időszak végét, a böjt kezdetét és a pünkösdöt is.

A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását. Ha március 21. szombatra esik, és holdtölte is van, az is előfordulhat, hogy másnap, azaz március 22-én már húsvétot kell ünnepelni (2008-ban így lesz). A másik véglet április 25-e. 2003-ban, legutoljára pedig 2000-ben megközelítette ezt a legutolsó dátumot a húsvét: idén április 20-ára, három éve pedig április 23-ára esett húsvétvasárnap.

A keresztény vallási előírások szerint Krisztus feltámadásának ünnepét böjti időszak készíti elő, szláv eredetű húsvét szavunk éppen ennek a végét jelenti. Idén a böjti időszak hamvazószerdától (az idén március 5.) nagyszombatig (április 19.) tart. Mivel a vasárnapok a kereszténység kezdetétől nem számítanak böjti napnak, ez a periódus összesen 40 napot foglal magában.

A nagyhét a virágvasárnappal kezdődik. Ez a húsvét előtti utolsó vasárnap, ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe, a szent városba. A virágvasárnapi szertartás - a galileai rabbit pálmaágakkal köszöntötték a városban, innen ered az elnevezés - manapság gyakran barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. Közép- és Észak-Európában a barkaág a megújuló élet, a feltámadás jelképe. A mediterránemuban barka helyett pálmaágat vagy olajfaágat használnak.

Nagycsütörtök estéjén Jézus utolsó vacsorájára emlékezik a keresztény világ. Ezen a napon a liturgia fontos mozzanata az olajszentelés; a megszentelt olajat az év folyamán a keresztelés, a bérmálás, a pap- és püspökszentelés, továbbá a betegek szentségének kiosztása közben használják.

A nagypénteki szertartások a délutáni órákban kezdődnek, mivel Jézus délután 3 óra körül halt meg a kereszten, a Golgotán. Ezen a napon a keresztények szigorú böjtöt tartanak: húst egyáltalán nem fogyasztanak. A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes szomorúságé és az önkéntes böjté, ezen a napon sok helyen húsvéti körmeneteket tartanak. A keresztények ősidők óta virrasztanak ezen az éjszakán. Vasárnap, a feltámadás napján országszerte ünnepi szentmisét, illetve istentiszteletet tartanak.

A húsvét hétfőt, az ünnep második napját régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték. E naphoz kapcsolódik az ételszentelés hagyománya is.

Az idén ismét külön ünnepelnek a nyugati és a keleti keresztények. Az utóbbiaknál ugyanis a húsvét nem előzheti meg a zsidóság hét teljes napon át tartó peszach-ünnepének végét. Az idén a peszach pedig csak 23-án ér véget.