A rádiózás kezdetei Magyarországon
2001/08/28 00:00
590 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
"Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul" - Ezekkel az ünnepélyes szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő "beszélő újság

A rádió ősének, elődjének tekinthető telefonhírmondó - amely a telefonközponthoz hasonlóan honfitársunk, Puskás Tivadar találmánya volt - 1893. február 15-én kezdte meg működését Pesten. Az előfizetőknek a telefonközpontot kellett hívniuk, és az kapcsolta a műsort.

Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul" - Ezekkel az ünnepélyes szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő "beszélő újság", a rádió előzménye.

A rendszeres műsorsugárzás 1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A második program, melynek neve Budapest II. lett, 1932. február 14-én kezdte meg adását.

Kísérleti rádióműsorokat - egy bútorszállító kocsiból - a Posta Kísérleti Állomás kezdett sugározni 1924. március 15-én a Csepelen működő 250 W-os Huth-adóval, amely egyébként a Magyar Távirati Iroda közgazdasági hírszolgálatát látta el. A mikrofon először Csepelen, később az MTI Városház u. 10. sz. alatti helyiségében volt felállítva. 1925-ben a próbaadásokat már egy Telefunken gyártmányú 2/0,5 kW (távíró/amplitúdómodulált) teljesítményű adó sugározta, a "stúdió" a Posta Kísérleti Állomás Gyáli úti udvarán álló bútorszállító kocsi, majd az állomás egyik szobája volt.

1925 szeptemberében a Telefonhírmondó Rt.-nek a Rákóczi út 22. sz. alatti ház IV. emeletén lévő helyiségeiben stúdiót építettek, felszerelték a szükséges műszaki berendezésekkel, és a próbaadásokat innen folytatták.

1925. november 10-én megjelent a kereskedelmi miniszter rádiórendelete, amely szerint a rádiókoncessziót Magyarország területére a Telefonhírmondó Rt. kapta meg. A koncessziót elnyert társaság Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt-vé alakult. A rendelet szerint a jog állami regálé, amelyet a posta gyakorol. A műszaki berendezés és annak üzemben tartása a posta feladata, míg a stúdiók építéséről, berendezéséről és a műsorral kapcsolatos költségekről a társaság tartozik gondoskodni.

Az indulás

A sajtótájékoztató a Rákóczi út 22-ben 1925. december 1-jén este 8 órakor avatóünnepséggel, majd hangversennyel megindul a hivatalos magyar rádióműsor-adás. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a M. Kir. Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz: "A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása mint a magyar találmányú fémvezetékes Telefonhírmondó utódja, nagyszerű elődjének modern stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a M. Kir. Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben."... Az MTI vezérigazgatójának, Kozma Miklósnak a megnyitó beszéde: "A magyar kultúra fegyvertára egy erős fegyverrel gyarapodott. Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó. A broadcastingnak nemcsak az a hivatása, hogy a tanyai világra elvigye a magyar kultúrát, jelentősége az, hogy egyrészt az egyetlen szabad összeköttetési lehetőség elszakított véreinkkel, másrészt demonstrálja a magyar kultúrfölényt olyan nemzetekkel szemben, amelyek hatalmasabbaknak hiszik magukat, mint mi, de amelyek kultúrája a mienknek nyomába sem léphet... A legnagyobb elismerését és kitüntetését látjuk a mi ötéves munkánknak abban, hogy a kormány a koncessziót a Telefonhírmondó Rt-nek adta meg, amely a Magyar Távirati Irodával kapcsolatos. Fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontjait szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni." A megnyitó szavakat követő ünnepi hangversenyen Sándor Erzsi Donizetti "Linda" c. operájából a nagyáriát és Tauber "Vogel im Walde" c. dalát adta elő, majd Hubay Jenő "Csárdajelenet"-e következett. Székelyhidy Ferenc Kálmán diák dalát adta elő a "Farsangi lakodalom"-ból, Molnár Imre régi magyar dalokat énekelt a XVII-XVIII. századból Kern Aurél feldolgozásában, végül Kertner Jenő Liszt "Szerelmi álmok" és Bartók "Allegro barbaro" c. műveit tolmácsolta. A 2 kW-os adón sugárzott műsort a tízezernyi készüléken mintegy kétannyi ember élvezhette. Az első héten a rádió híreket még nem sugárzott, felolvasások és zenei közvetítések váltották egymást.

Forrás: A Magyar Rádió honlapja