A szivárványgazdaságról
2002/03/10 00:00
251 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Földünk válságban van. Nem is csak egy válságot élünk, hanem egyszerre négyet: a világgazdaság, az általános eladósodás, a globális környezet és a társadalom szétesésének krízisét. Mind a négy összeomlással fenyeget. A szivárványgazdaság egy alternatív megoldás, mely kiutat kínál a magunk teremtette csapdából.

Erős település, erős helyi közösség elképzelhetetlen erős helyi gazdaság nélkül. A közösség önbizalmát, hitét gazdasági erejéből (is) meríti. A (helyi) gazdaságfejlesztésben - a most divatos szóval élve, a vidékfejlesztésben - viszont továbbra is azok az elhibázott módszerek az uralkodóak, amelyek a globalizációs trendhez, a nemzetközi munkamegosztáshoz igazodnak, s amelyek épp ezért a legnagyobb rombolói a helyi értékeknek (a fejlesztés végső céljainak).

Az ellentmondás csak új módszerek alkalmazásával oldható fel, csak teljességre törekvő (holisztikus) megközelítés segítségével lehet a végső céllal összhangban lévő módszereket megtalálni. S természetesen nincsenek kész receptek arra, mit kell csinálni. Azt viszont már elég jól tudhatjuk, hogyan érdemes, és hogyan nem.
Természetesen egy helyi közösség megerősödése hosszú és fáradságos folyamat. Meg kell tanulni egymással együttműködni, bízni egymásban, a feladatokat értelmes módon megosztani. Nehéz dolgok ezek, főleg azután, hogy a rendszerváltás előtti negyven év alatt megtapasztaltuk, mi az, hogy "önkéntes" munka és mi az, hogy "közös" illetve, hogy az azóta eltelt időben megtanultuk, hogy csak az "én hasznom" számít. Szóval, megismétlem, nehéz dolgok ezek, de ugyanakkor nagyon szép feladatok, s mi mással érdemes foglalkozni mint szép és nehéz feladatokkal.

Mi a Szivárvány-megközelítés lényege?

A világ sokszínű, az értékek sokfélesége jellemzi. A szivárvány-megközelítés hét értéket emel ki, ezeket szemléltetésül a szivárvány egy-egy színéhez rendeli, s a világ teljességét ezen értékek egyensúlyában találja meg. Ezt a megközelítést a holisztikus megközelítés egy változatának vagy szemléltetésének is tekinthetjük. A hét érték - hét szín páros, s egy-két példa gazdasági megjelenésükre:

Lila - szellemi értékek (beleértve a vallási értékeket is) A tisztesség és becsület hangsúlyozása életmódunkban, munkánkban, üzleti ügyeinkben. A dolgok kedvezőtlen alakulásáért nem másokat, külső körülményeket hibáztatunk.

Sötétkék - globális értékek Ha kereskedsz, nézd meg azt is, hogy kivel. (A tudatos fogyasztó megjelenése.)

Világoskék - gazdasági értékek Hatékonyság, nyereségesség. (Nem a profit a baj, hanem kizárólagos céllá válása.)

Zöld - ökológiai értékek Fenntartható fejlődés

Sárga - önmegvalósítás Sokan igénylik, hogy ne fecséreljék el az életüket. Teret adva nekik, hihetetlen kreativitás szabadul fel.

Narancssárga - helyi közösségi értékek A rengeteg probléma oka az, hogy a helyi gazdaság gyenge.

Vörös - társadalmi értékek Szövetkezetek, non-profit közösségi bankok, jóléti rendszer

A szivárvány kezdeményezéseknek két kulcsfontosságú jellemzőjük van. Az egyik a már említett holisztikus szemlélet, a másik pedig az, hogy minden érintettnek (mindenkinek, akinek az életére az ügy hatással van) egyformán lehetősége van rá, hogy részt vegyen benne. (A szivárvány kezdeményezések lelke a közösségi demokrácia.)

Az egyén eltörpül globálissá lett világunk bajai és hatalmasságai mellett és már csak a saját bensőjében van tere, ahol "korlátlanul" szabad lehet. Egy közösségnek, még ha újra meg újra kudarcot is vall a "hatóságokkal", a nagy cégekkel szemben, akkor is lesz olyan tere, amelyet csak saját maga szabályoz, s mindig lehet ereje talpra állni, amíg mozgósítani tudja tagjaiban a szolidaritást, az együttműködést.

Ahhoz, hogy egy közösség meg tudjon felelni ennek a kihívásnak, mind közösségként, mind gazdasági egységként erősnek, önfenntartónak, alapszinten önellátónak kell lennie. Ehhez önmagában nem elegendő, ha erősek a benső kötelékek, ha a természet és az ember tiszteletén alapuló, önmagát megújító saját kultúrája van, mint ahogy az sem elegendő, ha csak a gazdasági alapjai vannak meg működésének, de hiányzik az összetartó erő, mert ezek az oldalak (a szociális és a gazdasági) erősen meghatározzák egymást, bármelyik gyengesége a másik oldal félresiklásában üt vissza.
Ez a pár mondat (bár egy erősen leegyszerűsített, s emiatt pontatlan képet tár elénk, mégis) érdemes a továbbgondolásra s elegendő annak az érzékeltetéséhez, hogy a kisközösségekben milyen hatalmas lehetőség rejlik. Az alábbi lehetőségek adódnak:

  • Helyi pénzek, amelyek működésben tarthatják a helyi gazdaságot a világgazdaság válsága alatt is s amelyek használóikat a közösség beléjük fektetett bizalmának élményével is megajándékozzák.
  • Megosztott munka, amely elterjedése révén egyszerre csökkenhet a munkanélküliség s az állásban lévők leterheltsége, miközben a kevesebb kifizetendő munkanélküli járuléknak köszönhetően a bérek alig esnének.
  • Részvételen alapuló, a természetes tanulási folyamatot alkalmazó oktatás úgy a felnőttképzésben, mint az iskolai tanításban, amely sikerélményt nyújt és folyamatos tanulásra, önképzésre serkenti az iskolából eddig kimaradozókat is, akiket eddig a leszakadás veszélye fenyegetett.
  • Hitelegyletek, helyi és közösségi bankok, amelyek helyben tartják és fektetik be a közösségek megtakarításait, a kamaton kívül számos előnyt (pl. új munkahelyek, fejlődő szolgáltatások, a gazdasági pezsgésnek köszönhetően fellendülő kultúrális és társadalmi élet) biztosítva betéteseiknek.
  • A hitelezés új módszerei (pl. csoportkölcsönzés kollektív garanciával) és társadalmi fedezet (képzéssel és közösségi kontrollal), amely megnyitja végre a vállalkozói hitelek világát az attól elzárt, legszegényebb és ezért leginkább rászoruló rétegek előtt.

S ez csak néhány a közösségi gazdaság (s ezáltal a közösség) erősödését szolgáló eszközök közül. Természetesen egyik sem csodaszer, amely hipp-hopp megold minden gondot, de alkalmazásuk és a közösség kitartó munkája együtt nagyon sok eredményt hozhat.

DAUNCEY, Guy: Összeomlás után
A szivárványgazdaság kialakulása

Guy Dauncey: Az összeomlás után című könyve az alternatív gazdasági megoldásokról szóló gyakorlati irodalom egyik klasszikusa. Programkönyv, amely nem a szűk szakmának szól, hanem a nagyközönségnek, mindannyiunknak. A témája nem elméletek bemutatása, hanem a gyakorlatban már létező megoldások ismertetése, elemzése. Célja a bátorítás: Higgyünk önmagunkban és társainkban, merjük megvalósítani elképzeléseinket! A Göncöl Kiadó gondozásában megjelent könyv a gazdaságról szól, mégsem nevezhető "csak" gazdasági témájúnak. Dauncey műve elején meghírdeti tézisét, miszerint "gazdaságunk működését mi magunk határozzuk meg, az a mód, ahogy élünk, szeretünk, gondolkozunk...". Ha az előbbivel gondunk van, az utóbbin kell változtatnunk. Ez a feltevés az általa kínált megoldások tárgyalása során közvetve igazolódik, hiszen azok a közösségek, amelyek sikeresen kezelték a gazdaságra jelenleg jellemző problémákat vagy ezek egy részét legalább valódi kiutakat találva, mind szembefordultak (kimondva vagy kimondatlanul) a világ jelenlegi, antihumánus trendjeivel, az atomizálódással és a globalizációval. Ehelyett a helyi közösségre, azaz önmagukra alapozva kerestek új utakat, újítottak meg régieket. Szakítottak tehát a mai kor emberére jellemző gondolkozásmóddal, megtalálták valódi önmeghatározásunkat [Az ember önmagával, társaival és a természettel harmóniát kereső, kis közösségekben létező lény.] és a gazdaság valódi szerepét [A gazdaság feladata elősegíteni az ember és a többi élőlény boldogulását, boldogságát, azaz csak eszköz és nem cél.]. Amint ezt a váltást, ami csakígy leírva tűnik egyszerűnek, sikerült megvalósítaniuk, a helyükre kerülő dolgok egyszerre csak elkezdtek jól működni. Ez a könyv hiánypótló azért is, mert a közösségfejlesztés - sajnos ez sem túl közismert fogalom Magyarországon - és a gazdaság kapcsolatának fontosságát hangsúlyozza a bemutatott példákon keresztül. Életképes közösségekhez megfelelő, az önfenntartást biztosítani tudó gazdasági alapok szükségesek és viszont, a (helyi) gazdaság egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos az egészséges, összetartó helyi közösség is, derül ki belőle. Mindebből az is következik, hogy a két területet együtt kell fejleszteni, segíteni, ha tartós eredményt akarunk elérni.