A holokauszt áldozatainak emléknapja
2012/04/13 00:00
1070 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az emléknapot minden év április 16-án tartják. Ezen a napon megemlékezéseket, felvonulásokat tartanak, hogy emlékeztessenek a második világháborúban elcipelt és elpuszított zsidó, roma és minden másságáért üldözött emberre és azokra a bátor ellenállókra, akik a szésőségesekkel szembeszállva védelmezték honfitárasaikat.

Magyarország zsidóságának gettóba zárása 1944. április 16-án kezdődött (ezért a választott dátum) az akkoriban hazánkhoz tartozó Kárpátalján. Ezt követően több százezer embert hurcolta és gyilkoltak meg az ausztriai, német és lengyel haláltáborokban. A Hitler vezett német nemzetiszocialista kormány a második világháború alatt körülbelül hatmillió európai zsidót végezett ki a nácik által uralt területeken.

arbeitmachtfrei

A náci rendszer a zsidókon kívül üldözte a romákat, oroszokat, lengyeleket, a fogyatékosokat,  a homszexuálisokat és a politikai, vagy vallási ellenállókat - ilyenek voltak a kommunisták, szocialisták. A holokausztot a legtöbb kuttó azonban kifejezetten a zsidó nép üldözéseként definiálja.

Népírtásra berendezkedve

A népírtás  módszeresen és több lésésben zajlott. Koncentrációs táborokat hoztak létre, ahol a foglyokat embertelen körülmények között tartották és dolgoztatták egészen addig, míg azok belehaltak a kimerültségbe. Különféle speciális alakulatokat hoztak létre, amelyek tömegesen végezték ki az üldözötteket. A leghírhedtebb módszer azonban az volt, hogy a zsidókat minden hatalmuk által uralt országból összeszedték és tehervagonokban szállítva konncentrációs táborokban hurcolták őket. Akik az utat és a haláltábort is túlélték, azokkal gázkamrákban végeztek. A német hatalmi rendszer egésze a zsidógyűlöletre és a népírtásra volt berendezkedve.

Történeti holokausztok

A holokausztot a zsidók héber nyelven soá-nak nevezik, ami csapást jelent. A holokauszt szó görög eredetű kifejezés, amit először Xenophón használt, majd egy görög nyelvű héber bilbia fordításban is megjelent. európában már korábban is folytak zsidóüldözések, amik ezrek életének kioltásáaval jártak. Az egyik legvéresebb a 15. századi spanyol Tomas de Torquemada inlvizítor nevéhez fűződik.

A kifejezést ma már használják ugyanúgy a ruandai drámai eseményekre és a mai napig kevéssé ismert törökországi örmények és görögök, 1915 és 1917 közötti módszeres kiírtására is. Ez utóbbit a török kormány a mai napig nem hajlandó elismerni, pedig történelmi tény, hogy ez volt az első modern szisztematikus népírtás.

„Végső megoldás”

Hitler 1925-ben kiadott könyve a Mein Kampf volt az első lépés a történeti tragédiában. Ebben a zsidókat nevezi meg az általa árja fajnak nevezett népek elleni világméretű összeesküvésben, akiket szerinte ki kell űzni az ország egész életéből. Ebben a könyvben még nem említ népírtást, de a fejáben már megfogalmazódtak a tervek és egy újságírónak 1922-ben be is számol róla.

Vezetésével az antiszemita rendszer a összes zsidó „végső megoldásnak” is nevezett, tervszerű megsemmítésére ötrekedett. A magyarországi holokauszt megszervezője és végrehajtója Adolf Eichmann volt, mely az által elnevezett Judenkommandóúo irányításával zajlott. Magyarországról közel kétmillió zsidó származású embe került Aschwitzba, ahola hírhedt munkatábor fogjai és áldozatai lettek. Hazánkban a háborút megelőzően 900 ezer zidó élt, majd a háború lezárása után 255 ezren maradtak.