A matriarchátus
2012/02/16 00:00
3838 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A matriarchátus olyan társadalom, melyben a nők, különösen az anyák központi szerepben vannak, vagyis irányítják és szervezik a közösség életét sőt, akár még politikai szerepet is vállalnak. A matriarchátus ellentéte a patriarchátus, vagyis az apai jogú társadalom. 

matriarchatus

Egyes antropológusok szerint nincsenek olyan ismert társadalmak, melyek matriarchális berendezkedésűek volnának, csupán az irokéz képezhet kívételt ez alól. Az irokézek (egy indián népcsoport) esetében ugyanis az anya gyakorolja a központi szerepeket erkölcsi és társadalmi értelemben is. Ugyanez jellemző más ázsiai és afrikai népekre is, melyek elsősorban bennszülött ősközösségek. Ám más példa is ismert. Így például a zsidóság életében is nagyobb szerephez jutnak az anyáknak a kisebb közösségeken belül. Ez szintén elmondható az olasz közösségekről, ahol az anyáknak és az anyósoknak a férfiakénál hangsúlyosabb szerep jut.

A matriarchátus szó a görög mater, vagyis anya szóból ered, a szintén görög archein szó pedig annyit tesz szabály. A 19. században úgy vélték, hogy a matriarchátus soha sem létezhetett, ám a világháborúk következtében a nők megváltozott helyzete és társadalmi megítélése, valamint a feminista mozgalom újra divatba hozta a matriarchátus lehetőségét ellent mondva annak a meglehetősen avitt elképzelésnek, miszerint a nők nem bírják a kemény munkát, vagy nem képesek irányítani. Ennek mond ellent az a tény is, hogy azokban a nehezebb sorsú családokban, ahol a nők egyedül nevelik gyermekeiket egy anya központú közösség jön létre. Ez gyakori példa a szegényebb, színes bőrű amerikai lakosság körében. Ezek alapján a matriarchátus gondolata a huszadik században már nem tűnt olyan idegennek.

amazon Pedig már az ókori görög íróknál is megjelentek az amazonok, akik egy férfiak nélküli társadalomban éltek önállóan. Hérodotosz beszámolt róla, hogy a szarmaták leszármazottai amazonok és szkíták, akik lóháton vadásznak, és a férfiakéhoz hasonló öltözéket hordanak. A kelta mitológiákban is találunk utalást női harcosokról illetve olyan nőkről, akik szabadon, férj nélküli közösségekben éltek.

Jelenleg is van egy kis közösség, akiket úgy hívnak, hogy moszók és egy nagyon sajátos társadalmi berendezkedés szerint élnek. A moszók Kína délkeleti részén, a Lugu tó partján élnek egy kis faluban, melyet úgy hívnak Loushi. A moszók (mosuo) társadalmi berendezkedése matriarchális alapú. A még mindig népviseletet hordó kis közösségben a tulajdon nőről gyermekre jár. Itt a férfiak nem élnek együtt választottjukkal, hiszen életük végéig anyjuk mellett a helyük. A moszóknál a párválasztás is a nők döntésén múlik és bár hűségesek választottjukhoz és többnyire monogám kapcsolatban élnek, sosem költöznek össze. Így a kapcsolat csak látogatói viszony marad. A gyermekeket a nők nevelik, apjuk csak néha látogathatja meg őket. 

Sok támadás érte már a moszókat, akik ráadásul igen korán nővé avatják lányaikat hagyományos rítusuk szerint. Igaz, jelenleg csak alig 500 fős a közösség, ám a történelem során mindig kitartottak, hogy megőrizzék saját identitásukat. Valószínűleg ők az egyik utolsó matriarchális társadalom.