Április - Szent György hava
Szabó Éva
2003/05/08 13:18
1069 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1.- Hugó napja
Április elsején ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyermekeket tréfálták meg. Pl.: A szomszéd tanyára küldte a gazda a gyermekeket szúnyogzsírért, (Topolya-Bács-Bodrog vm.) vagy boltba küldték a gyerekeket esernyőmagért, hegedűbillentyűért. A beugratottak aztán kicsúfolták: "Április bolondja, május szamara!"
Csúfoló versike:
Április bolondja, május szamara,
Fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra:
Féltizenkettő, bolond mind a kettő!
(Torontál vm.)
A népi hagyomány szerint ez a nap nem alkalmas vetésre, mert nem lesz bőséges a termés.

6.- Vilmos napja
Szintén termésjósló nap. Szeremségben úgy tartják; Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

12.- Gyula napja - Száznap /az év századik napja/
Féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, az ólakat, az istállót, kiűzik a férgeket, az emberek megfürdenek, az állatokat lemossák.

14.- Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg a kakukk és a pacsirta. Ha erre a napra kizöldül a rét, jó szénatermésre lehet számítani, - így tartják Muravidéken.
24.- Szent György napja.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje.
A néphagyomány, az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.
Az ehhez kapcsolódó szokások
- Az állatok első kihajtása
- Pásztorok, béresek szegődtetése
- Juhbemérés (Kalotaszeg) Ekkor állapítják meg a lemért tejmennyiség alapján, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kihajtásnak. Termékenységvarázsló szokások szerint a marhákat láncon, ekevason, fejszén, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Más helyeken (pl. Ipoly-mentén) aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Máshol karácsonyi morzsával füstölték meg őket, a rontó szellemek ellen.
A harmat, hagyományosan a termékenység jelképe. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében, közben egy marék füvet is szedtek, akit a tehén elé tettek.
Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni.
Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól.
Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát.
Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz.
Pl.: - ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés
- ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat
- a Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

25. - Márk napja
Búzaszentelés napja. Mise után a hívek kereszttel lobogókkal kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból, melyeknek gonoszűző erőt tulajdonítottak.
A hónap további termés- és időjárásjósló napjai 28-a (Vitális) és 30-a (Széna-Kata), melyek közül az előbbin a férfiaknak nem volt szabad vetni.