Atomok a békéért
Sulinet
2012/08/06 08:00
1240 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1945. augusztus 6-án Harry Truman elnök parancsára kioldják a Kisfiúra keresztelt bombát. Pár másodperc múlva Hirosima egész városa a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számát tekintve a mai napig is csak becslsek vannak, annyi azonban bizonyos, hogy a 350 ezres lakosú város minimum 70 ezer lakója vesztette életét egy szempillantás alatt, további 70 ezren pedig az atombomba hatásának következményeként. Minden év augusztus hatodika A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.

atom_1_520 Nukleáris fegyvernek minősül minden olyan fegyver, melyeknek energiája atommag-átalakulásból származik. Két típusa ismeretes, a maghasadást felhasználó atombomba és a magfúziós hidrogénbomba. Mindkettő hatalmas pusztítóerővel rendelkezik, egy belőle egy egész város elpusztítására alkalmas.

A Cár

Egy nukleáris bomba erejét aképp határozzák meg, hogy mennyi tömegű TNT pusztítását viszi véghez egy adott bomba felrobbanása. A világ legnagyobb atombombáját a Nagy Ivánt, becenevén a Cárt a szovjetek alkották meg, amit Hruscsov parancsára kísérleti jelleggel a sarkköri Novaja Zemlja szigetnél robbantottak fel – nem véletlen, a szovjet kommunista párt XXII. kongresszusával egyidőben. A kísérletben egy ötven megatonnás bombát használtak, de az eredeti terv száz megatonnásról szólt, melynek erejére jellemző, hogy harminc kilométeres körzetben mindent elpusztított volna és 170 kilométeren belül is maradandó látássérülésekkel járt volna, ez körülbelül az akkori Nyugat-Németország kelet-nyugati határai közti távolságnak felelt meg.

1946-ban létrehozták az Atomenergia Bizottágot, mely feladataként a sugárzó anyagok és azok feldolgozásának ellenőrzését tűzte ki célul. A hidegháború idején atomnagyhatalom lett Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, melyekhez később csatlakozott India, majd Pakisztán és Izrael, mely utóbbi három nem írta alá az Atomsorompó Szerződést.

Atomok a békéért

Atoms for peace (Atomok a békéért) című híres beszédét 1953 december 8-án tartotta meg Dwight Eisenhower amerikai elnök az atomenergia békés felhasználását célozandó. 1955 augusztusában Genfben rendezték meg az atomenergia békés felhasználásáról szóló első konferenciát és kisvártatva megkezdődtek az első sugárbetegségek megfigyelésén alapuló tanulmányok és gyógykezekések.

Albert Einstein és Bertrand Russel felhívása után 1957-ben Kanadában megalapították a Pugwash Konferenciát, amelyet ismert tusósok jelenlétével a tömegpusztító fegyverek ellen szerveztek – az első ülés egyik szervezése Szilárd Leó (az atombomba feltalálója) volt.

Kennedy békebeszéde

John F. Kennedy 1963-as békebeszédében felkérte az amerikaiakat, hogy támogassák a leszerelés ügyét, ez vezethetett a még az évben létrejövő Atomcsend Egyezményhez, amelyet Anglia, az Ameriaki Egyesült Államok és a Szovjetúnió írtak alá, azonban Kína és Franciaország is elzárkózott tőle. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Atomsorompó Szerződést 1970. március 15-én lépett hatályba, mely szerződés a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására jött létre. Ez a történelem egyik legjelentősebb megállodásának bizonyult, ami a világ „életbiztosítását” jelentette.

Még több atom

Sokan azonban nem vették komolyan a megállapodásokat, így történhetett meg, hogy Izrael, India, Pakisztán, a Dél-Afrikai Köztársaság és Észak-Korea is atomhatalommá válhatott.

A atomprobléma napjainkban is aktuális. 2011 novemberében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség méylséges aggodalmát fejezte ki a jelenleg is zajló iráni atomprogram miatt. Az Európai Unió különféle szankciókkal próbál nyomást gyakorolni Iránra, akik iránt kétségek merültek fel atomprogramjuk békés természete felöl. Az amerikaiak szerint Irán urándúsító programján túl olyan titkos kutatásokat és fejlesztéseket is végez, amelyek csak a katonai célú nukleáris robbanófejek előállításában alkalmazhatók.

Kapcsolódó cikkünk