Az állatok természet adta jogai – Tom Regan
2014/08/19 15:30
1723 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A középkorban az állatokat is bíróság elé citálták, ha bűnbe keveredtek, és az emberekhez hasonló büntetést szabhattak ki rájuk. Mégsem említették őket az emberekkel egy lapon. Egyes ökológusok szerint azonban az állatok egy részét állati voltuknál fogva természetes módon illetik meg jogok – Tom Regan szerint azért, mert nekik is vannak belső értékeik. Ha ezzel nem értesz egyet, lehet, hogy a kutyád rasszistának fog bélyegezni? Jobb ennek utánajárni!

Szabad-e belerúgni egy kutyába?

Bármily hihetetlen, a filozófia és az etika történetében ezzel a kérdéssel viszonylag gyakran foglalkoztak. Pl. Aquinói Szent Tamás nyomán Kant azzal érvelt, hogy aki kegyetlenkedik az állatokkal szemben, az előbb-utóbb az emberekhez is durván és ellenségesen fog viszonyulni. Következésképp nem szabad az állatokkal kegyetlenül bánni. Locke ugyancsak tiltja az ilyen jellegű kegyetlenséget, mivel erre akkor kerül sor, ha a fájdalmat okozó fél örömöt talál a fájdalom okozásában, ami erkölcstelen, tehát elvetendő. Egy bálnavadász, vagy egy kísérletező tudós azonban nem leli örömét ebben, és nem is feltétlen erkölcstelen személy, így az állatok ezen logika mentén történő védelme nem igazán állja meg a helyét. Darwin is azt hangsúlyozta, hogy az evolúció alapján nincs lényegi különbség az állatok és az emberek testi működése között.

allatokjogai1

Az utilitaristák az egyenlőség és a hasznosság követelményére alapozzák az állatok védelmének szükségességét. Egyrészt az érző lények (emberek és állatok) szükségletei és érdekei meglátásuk szerint egyenlő fontosságú; másrészt a jó és rossz lehető legkedvezőbb arányát kell létrehozni a boldogság érdekében, tehát az állatok kárára egyoldalúan nem dönthetünk. Singer is az utilitarista nézőpont alapján ítélte el azokat az emberi megnyilvánulásokat, amelyek az ember érdekeit az állatok fölé emeli – ezt fajizmusnak (specieszizmusnak) nevezte. Csakhogy nehéz a jó és rossz arányát globálisan mérlegelni, ráadásul az állatok jogainak elismerése nem vezet automatikusan a fajizmus gyakorlatának megszűnéséhez.

Tom Regan az emberi jogok forrásáról

T. Regan elveti mind a kantiánus, mind az utilitarista felfogást (bár bizonyos megállapításaival egyetért), s ennek alapján Singer érvelését is hiányosnak, egyes elemeiben támadhatónak tartja. Regan az emberi morál és jog vizsgálata során abból indult ki, hogy csak olyan lényeknek lehetnek jogaik, akik belső értékekkel (inherent value) rendelkeznek. Eszerint egy lény jelentőségét nem az határozza meg, hogy mennyiben hasznos másoknak, vagy mennyire értékelik mások, hiszen „Az embereknek nem csak azért, és nem csak addig van értékük, amíg jók valamire. Az emberek értéke független a használhatóságuktól (utility) és a képességeiktől (skill).” (Tóth I. János, Szeged, 2005, 156.) Ezen belső érték miatt nem tekinthetők eszköznek, csakis (kanti értelemben vett) célnak, vagyis az emberek jogosan és morálisan nem bánthatók, nem követhetnek el sérelmet velük szemben a közösség érdekében. Azt persze Regan is elismeri, hogy a közösségnek joga van korlátozni az egyént, amennyiben a közösség érdekeit sérti az egyén tevékenysége (vö. J. S. Mill).

Összegezve: azok a lények rendelkeznek belső értékkel, akik ún. élet-alanyok (subject of life), azaz, akik a saját életüket jóként és rosszként tudják megélni, vagyis vannak vágyaik, céljaik, éreznek fájdalmat, örömet. A belső értékkel rendelkező lények mindegyike egyforma, közöttük különbség nem vonható. Has ezt elfogadjuk, akkor morális joga van az adott lénynek a mások általi tiszteletre is.

allatokjogai2

Az állatok jogai & az ember kötelességei

Ha minden belső értékkel rendelkező lény ugyanazzal a morális joggal rendelkezik, és kijár neki a tisztelet, akkor nincs ez másképpen az állatok azon csoportja esetében sem, akik igényt formálhatnak a belső értékre. Tehát azok az állatok, akik érezni, tapasztalni, emlékezni képesek (vagyis pszichológiai identitással rendelkeznek), ezáltal érdekeik vannak, morális jogokkal rendelkeznek, így velük szemben sérelmeket pusztán az emberi haszon kedvéért nem követhetünk el.
Regan a vadászatok, az állatkísérletek, az állattenyésztés vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az állatokkal szemben oly módon követ el sérelmet az ember, ami nem indokolható. Az állatoknak az ember fájdalmat okoz, és eközben nem tudja bizonyítani, hogy erre azért lenne szükség, hogy egy olyan sokkal nagyobb bajt hárítson el, ami több ártatlan, önértékkel bíró egyén sérelmét okozná. A fájdalomokozás jogosságát pedig mindig a fájdalmat okozónak, jelen esetben az embernek kellene igazolnia, és ez alól az sem adhat felmentést, hogy az állatok nem képesek vádolni, kérvényeket írni, szervezkedni, politikai érdekeiket képviselni stb.

allatokjogai3

Összegezve Regan természetjogi alapokon ismeri el az állatok jogait, és ez erkölcsi kötelességet ró az emberre, pl. azt, hogy nem használhatja eszközként az állatokat. Vagyis kimondja, hogy szinte teljesen le kell állítani az állatkísérleteket, az (öncélú) vadászatot, ehelyett morális okokból be kellene vezetni a vegetariánizmust. A Singer és Regan által felvetett gondolatok jelentős mértékben segítették elő az ökocentrikus gondolkodást, amely nem is olyan idegen az emberi természettől. (Ld. Az ökológia morális vonatkozásaival foglalkozó írásunkat Jövőnk a természet! címmel!)

allatokjogai4

További érdekes oldalak:

Farkas Zoltán cikke