Az első „birodalom” Indiában
2013/10/11 08:00
2525 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A „birodalom” fogalom azért kerül idézőjelbe, mert használata India esetében félrevezető lehet. A földrajzi adottságok okán sokkal inkább az évezredek során időről-időre felbukkanó egységesítési törekvéseket jelöli és nem tartósan fennálló egységes államalakulatot. Ezen törekvések közül mutatjuk be az elsőt.

as_ka_converted

A cél

A „birodalom” kialakítása során az adott uralkodó próbált minél nagyobb területet ellenőrizni, és viszonylag egységes elvek (adóztatás, közigazgatás stb.) betartásával kormányozni. A gyakorlatban ezért nem számolta – nem számolhatta – fel teljesen a helyben korábban működő közigazgatási struktúrákat és adózási rendet, sőt a helyi hatalmi központok vezetőit is helyükön hagyta, bár engedelmességet várt el tőlük.

Megvalósítási kísérlet Maurja módra

Az árják által létrehozott védikus királyságok csak kisebb területek terjedtek ki, az egységesítésre nem volt lehetőség. Bár Nagy Sándor Kr.e. 326-ban átkelt az Induson és több kisebb királyságot hódolásra késztetett, a makedón hatalom még ezekben a térségekben sem bizonyult tartósnak.

Csandragupta volt az első sikeres egyesítő, ő építette fel az ókor legnagyobb indiai birodalmát. Uralkodási ideje bizonytalan, általában Kr. e. 324–313 közé datálja a tudomány.

Az indiai források úgy tartják, hogy volt egy bráhmana kasztból származó tanácsadója Csánakja (vagy Kautilj), akit leghíresebb munkája miatt indiai Machiavelliként is emlegetnek Európában. Ez az írás részben közgazdasági kérdésekkel, részben kormányzati feladatokkal foglalkozik. Részletesen kitér a kormányzás minden területére, de minden javaslata alapvetően a bizalmatlanságra épült. Az uralkodói hatalom biztosítása érdekében fontosnak tartja a tisztviselők állandó ellenőrzését és gyakori áthelyezését, a besúgók alkalmazását.

Csandragupta terjeszkedő politikát folytatott, utakat épített dél és kelet felé is részben kereskedelmi, részben hadászati célokat szolgálva. Nagy városfejlesztésbe kezdett, és támogatta a kereskedő és iparos testületek („céhek”) alakítását. Legyőzve a Szeleukida Birodalmat fennhatósága alá vonta az Indus völgyét is. Ennek köszönhetően a félsziget legdélebbi területei kivételével az egész ókori Indiát egyesítette. A hagyomány szerint Csandragupta lemondott a trónról és szerzetesként élt haláláig.

Asóka államszervező tevékenysége

Asóka a Maurja-dinasztia másik jelentős tagja, Csandragupta unokája volt (Kr.e. 269 k.-232 k). Nagyapjához hasonlóan birodalma kiterjedt csaknem egész Indiára (valamint Pandzsáb és Banglades területére). Uralkodása alatt élte a Maurja birodalom a fénykorát, gazdaságilag is virágzott. A hagyomány szerint az addig zsarnokként rettegett uralkodó életében nyolc évvel trónra lépése után „pálfordulás” történt, amikor hadserege meghódította Kalingát, és százezer embert megöltek, százötvenezret pedig rabszolgaságba hurcoltak. A pusztítást látva a buddhista császár abban az értelemben megváltoztatta a politikáját, hogy oldott a szigoron, és elhatározta, hogy többé nem visel háborút, de a centralizációt nem enyhítette. Az állami bürokrácia kiépítésével hatékony adószedői rendszert teremtett, fenntartotta a besúgók hálózatát, hadserege létszámát sem csökkentette. Hatalmának gyakorlását nagyban elősegítette, hogy a birodalmat négy nagy tartományra osztotta fel, ezeknek az élén Asókához hű alkirályok álltak. A tartományokat kerületekre, azokat pedig falucsoportokra osztotta és bevezetett valamiféle anyakönyvezést is. Asóka nagy közmunkákat kezdeményezett, utakat építtetett, a zarándokok és a kereskedők biztonsága és kényelme érdekében kutakat, pihenőházakat, ligeteket létesített. A termelés javítása érdekében öntözőműveket és víztározókat létesített.

Mivel birodalmában számos vallás élt egymás mellett, ezért az egység erősítése érdekében vallási toleranciát hirdetett. Uralkodása alatt indult el a buddhizmus terjedése, ekkor tartották azt a nagy zsinatot, ahol elfogadták a hínajána buddhizmus páli nyelvű szent iratainak gyűjteményét (ún. páli kánont vagy tipitakát), és misszionáriusok indultak minden égtáj felé Indiából. Köztük volt Asóka fia és fivére is. A buddhizmus elterjedése ellenére Asóka kormányzatában továbbra is jelentős szerep jutott a tudós bráhmanáknak. Ők bíráskodtak és ők irányították a közigazgatást

A Maurja Birodalom utóélete

Asóka halála után az utódok a birodalmat már nem tudták fenntartani, így Kr. e. 180-ra felbomlott. A Maurja Birodalom romjain különböző királyságok alakultak ki. Ennek oka lehet a túlcentralizált bürokrácia, merthogy a korabeli technikai színvonal mellett egyetlen központból tartósan nem lehetett ellenőrizni és fenntartani, és meggyengült a politikai lojalitás is. Ahogy lazultak a kötelékek, úgy szakadtak el az egyes területek és függetlenedtek a központtól.

Asóka uralmának jelentőségét jól mutatja, hogy a nevéhez kapcsolódó egyik oszlopfő – a négy, egymásnak háttal ülő oroszlán – ma India hivatalos címere.

További érdekes oldalak: 

Sulinet Tudásbázis
Sulinet Tudásbázis
Sulinet Tudásbázis

Farkas Judit cikke