Az első újkori olimpia
2012/07/23 14:47
11161 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1896. április 6. és 15. között került megrendezésre az első újkori olimpia, melynek Athén adott otthont. 

athenstadion_520

Előzmények

Az utolsó ókori olimpia 393-ban került megrendezésre, ám ezt követően I. Theodosius római császár betiltotta a tornát, mondván, hogy a kereszténység terjesztésében gátat szabnak az ehhez hasonló pogány rendezvények, így be kell őket szüntetni.

Bár 1500 év telt el, mire újra olimpiát rendeztek, egy nemzetközi torna megrendezésére már jóval korábban jelentkezett az igény. Olimpia címen rendeztek lovagi tornát 1516-ban Badenben, 1604-ben, Angliában pedig az English Olympic Games című sporteseményt indították el. Ez utóbbi száz évig működött és mindig óriási érdeklődés fogadta.

Később 1766-ban Richard Chandler oxfordi régész a görögországi Olympiában megtalálta Zeusz templomát. Ekkor kezdték el felkutatni az ókori olimpiát és megismerni a régi torna menetét. A kutatásokat a német Ernst Curtius vezette.

Az első újkori torna előzménye a Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész által összehívott kongresszus volt, melyet az Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezett 1894-ben. Itt kezdeményezték az olimpia újjászervezését és javaslatot tettek, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont.

Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte.

Minderről részletesebben A modern olimpia cikkünkben olvashattok.

Görögország már nem mozgott olyan otthonosan egy ilyen léptékű nemzetközi rendezvény megszervezésében, mint egykor, ráadásul anyagi nehézségekkel is küszködött, így a torna kezdete előtt valamivel még az is felmerült, hogy az első modern kori olimpiát a millenniumot ünneplő Budapesten is tarthatnák. Erre azonban mégsem került sor, Athén ugyanis időben elkészült mindennel, így 1869-ban megrendezhették az első tornát. Ehhez egy milliomos kereskedő, Georgiosz Averoff nyújtott komoly anyagi támogatást a városnak (egymilliárd drachmával támogatta a sporteseményt).

Résztvevők, versenyszámok, díjjak

Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet. Az első versenyen 14 nemzet vett részt. A 241 sportoló összesen 9 sportágban, 43 versenyhelyszínen mérette meg magát. Az olimpián részt vett I. György görög király is, aki közel hatvanezer néző előtt megnyitotta a tornát.

Az alábbi sportágakban versenyeztek: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás.

Összesen 122 érmet osztottak ki, ebből Görögország 46-ot, az Egyesült Államok 20-at, Németország 13-at, Franciaország 11-et, Nagy Britannia 7-et, Magyarország és Dánia 6-6-ot, Ausztria 5-öt, Svájc 3-at és Ausztrália 2 érmet szerzett.

A legnagyobb görög siker a maratonfutó Szpirídon Luísz győzelme volt. Ezt a versenyágat a hagyományok miatt komoly érdeklődés övezte. Georgiosz Averoff a verseny előtt kijelentette: ha görög versenyző nyer, a győztes elveheti lányát és további egymillió drachma hozományt adományoz leendő vejének. De nem ő volt az egyetlen, aki ilyen nagyvonalú felajánlást tett. Egy borbély élethosszig tartó ingyen borotválkozást, egy csokoládégyáros tíz mázsa édességet, egy szabó életen át tartó szolgáltatást kínált a győztesnek.

A futók Maratonból indultak és az Olimpiai stadionba érkeztek meg. Luísz győzelme szint várható volt, ő ugyanis jól ismerte a terepet, mivel a környéken dolgozott, mint levélhordó. A verseny kezdeti szakaszán hagyta magát megelőzni és egészen addig nem is gyorsított tempóján, míg ellenfelei ki nem fáradtak. Mikor célba ért óriási ováció fogadta. Mivel nős volt, Averoff lányát már nem vehette el, de így is rengeteg juttatásban részesült. Honfitársa, Balokas azonban lebukott. A harmadikként célba érkező görög sportolóról kiderült, az út egy részét kocsin tette meg, így örök eltiltásban részesült. Míg Luíszt pénzzel, ékszerekkel és juh-, valamint tehénnyájakkal halmozták el, addig Balokasról még sportmezét is letépték.

A görögöknek a maratoni futás volt az első győzelmük. Még olyan jellegzetesen görög sportágakban sem sikerült győzniük, mint a diszkoszvetés, be kellett érniük a második és a harmadik hellyel. Ráadásul megalázó módon az első helyezett egy olyan sportoló lett, aki néhány nappal a verseny előtt látott életében először diszkoszt. Az amerikai Garrett súlydobóként versenyzett, majd Athénba érkezve kipróbálta magát a diszkoszvetésben. Annyira jó ment neki ez a sportág, hogy utolsó hajításával meg is nyerte az olimpiát. Emellett súlydobásban is ő lett az első helyezett.

Az első bajnoki győzelmet az amerikai James B. Connolly szerezte meg hármasugrásban. A harvardi egyetemista fiú 13,71 méteres eredményével nyert. A sportoló később Pulitzer-díjas író lett.

Érdekes volt a tenisztorna győztese is. A turistaként Athénban tartózkodó angol Boland nem is tudott a versenyről, míg be nem nevezett. Spontaneitása ellenére egyéniben és párosban is megnyerte a tornabajnokságot.

Az első modern kori olimpia legsikeresebb versenyzőjének a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schumann ítélték, aki mindhárom sportban dobogóra állhatott.

A magyar olimpiai válogatott

Magyarország nyolc sportolójával érkezett meg Athénba.

Atlétikában Dáni Nándor 800 méteren második, míg Kellner Gyula maratoni futásban harmadik lett, miután kiderült, a harmadikként célt érő görög versenyző csalt. Kellnert György király egy aranyórával engesztelt ki.

A legelső versenyszám a 100 méteres síkfutás előfutama volt, melyen Szokolyi Alajos indult a magyar csapatból, méghozzá 1-es rajtszámmal. Bár harmadik helyezést ért el, akkoriban még nem jutalmazták a harmadik helyezettet, így csak elméletben tartjuk őt az első magyar olimpiai érmes versenyzőnek.

Egy másik számban, a 110 méteres gátfutásban is csalódás érte. Bár élete legjobb idejét futotta, egy másik versenyző átrúgta az ő pályájára a gátat, amiben Szokolyi megbotlott, így csak másodikként érhetett célba.

Az első aranyérmet 1896. április 11-én szerezte meg az akkor 18 éves Hajós Alfréd. Ráadásul egyből kétszeres bajnok is lett: a 100, majd az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte. A versenyt a Zea-öbölben rendezték meg, ahol a versenyzőknek a mindösszesen 11 fokos tengervízzel kellett megbirkóznia. A sportolókat egy gőzös vitte ki a rajtvonalhoz. A hideg miatt faggyúval kenték be őket, de ez sem bizonyult elégnek. "A legnagyobb küzdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentően hideg, 10-12 Celsius-fokos vízzel kellett megvívnom” – nyilatkozta később Hajós Alfréd, aki végig tartotta első helyét így szerezve egyértelmű győzelmet és az első olimpiai érmet Magyarországnak. Teljesítményét még a parton várakozó I. György is dicsérettel illette, majd megkérdezte az ifjú sportolót, hogy hol tanult meg így úszni? Hajós Alfréd zavarában csak annyit felelt: "A vízben, Felség!"

Az eredményhirdetésnél a zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani, mire a magyar sportolók teli torokból énekelni kezdték a magyar Himnuszt.