Bálint nap
Simon Tamás
2005/02/28 18:06
853 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ezt az ünnepet már őseink is számon tartották, misekönyveinkben, középkori naptárainkban egyaránt előfordul. Nagyon népszerű volt kereszt- és családnévként való előfordulása, melyből arra következtethetünk, hogy a magyar nép körében hagyomány, néphiedelem fűződött a Bálint alakjához. Bálint képét találjuk más gyógyító szentek társaságában sok templom szárnyasoltárán keresztül mint például Kassa, Szászbogós.

Sok templom Bálintot tiszteli védőszentjeként, mint például Besztercebánya, Kiskőszeg. Vannak a Bálint naphoz fűződő tájjellegű szokások:

  • A hőgyészi kőművesek ezen a napon misére mennek, imádkoznak, hogy Bálint őrizze meg őket a magas állványokon dolgozva a leeséstől.
  • A cserszegtomaji gazdák Bálint napon, napkelte előtt megkerülik a birtokukat, hogy ezzel a tolvajoktól, madaraktól, megvédjék azt.
  • Balatongyörök gazdái Bálint védelmében bízva metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.
  • A rábaközi emberek Bálintot a verebek védőszentjének tartják.
  • A horvátok néphite szerint a madarak Bálint napon tartják mennyegzőjüket.
  • Az eleki gazdák e nap reggelén szentelt vizet cseppentenek az állataik itatóvizébe, hogy védelmezze őket. Ezen a napon nem ültettek aprójószágot.
  • Mindszenten ezen a napon "terítenek" az ég madarainak, olyan megseprett helyre szórtak száraz magvakat, aszalt gyümölcsöket, ahol csak az ég madarai lakmározhattak.
  • Hangonyban úgy vélik ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, amely már a tavasz közeledtét jelzi.
  • A mohácsi sokácok számára Bálint napja böjti nap. Csak egyszer esznek, zsír nélkül főznek templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak.