Derűre borút - a Villányi borvidék
Szendrei Judit
2003/05/15 08:00
677 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hazánk egyik legszebb, legváltozatosabb borútja a Villányi-hegységen kanyarog keresztül: a mediterrán borvidék csodálatos földrajzi fekvése, történelme és hagyományai egyszerre csiszolták mesteri szintre a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományát.

A magyar szőlő- és bortermelés, évezredes múltra tekint vissza, a nemes nedű ősidők óta a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme. Magyarországon ma 22 borvidék található, amelyek mind méretükben, mind elhelyezkedésükben, éghajlatukban, mind boraik karakterében jelentősen különböznek.

A borok minőségét a sajátos magyar táj, a talaj és a domborzati viszonyok sokszínűsége határozza meg: a Badacsony, vagy a Somló-hegy szőlő-termőterületei valamikori működő vulkánok talaján virulnak, boraik tüzességükben őrzik a múltat, Szekszárd vidékének jellegzetes löszös talaja szintén nagyszerű nedűt ad, de az Alföld homokja, illetve a Tokaj-hegység lankái is mind-mind világhírű bortermő vidékek.

A Villány-Siklósi borút hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső borvidéke 11 településen kanyarog keresztül; a tájékot ölelő hegység napsütötte lankáin, domboldalain már a borszerető rómaiak is művelték a szőlőt. Magyarország legismertebb borászai közül sokan kötődnek ide, akik sokat tettek a vidék felvirágoztatásáért; nem véletlen, hogy hazánkban ma a legnagyobb áron a villányi borok kelnek el. A Harkánytól Siklóson, Villányon át Palkonyáig nyúló borút igazi hírnevét kitűnő vörös borainak köszönheti: a messze-fölön keresett merlot-nak, zweigeltnek, kadarkának, kékfrankosnak, kékoportónak, s a térség legnemesebbjeinek, a cabernet franc-nak, és a cabernet sauvignon-nak.

A boltíves pincék, a bortermelés és a hozzá kapcsolódó életmód és kultúra évszázados relikviái, a vidék barátságos, vendégszerető gazdái mellett a történelmi táj kulturális, művészeti és gasztronómiai értékekkel is várja az utazót.

Az 1987 óta A szőlő és a bor városa címet viselő Villány méltán lett a történelmi borvidék névadó települése; szőlőművelése egészen a kelta időkig nyúlik vissza; nemzetközi hírnevét több borász család számtalan szakmai elismerése öregbíti. A városba betérőt a főutcán kétoldalt sorakozó hangulatos pincék fogadják, köztük a Bormúzeumnak otthont adó egykori híres Teleki-pince, amelyben a borászat hagyományos szerszámaival, írásos és tárgyi emlékivel, ötven és száz esztendős bormatuzsálemekkel ismerkedhet meg a látogató.

A település életét olyan mértékig meghatározza a nemes italra épülő turizmus, hogy a város minden utcájában táblák jelzik hol kóstolható, hol vásárolható a kiváló minõségű villányi bor. A borkedvelők mellett a temészetjárók is garantáltan élménnyekkel telítődve térnek haza egy környékbeli kirándulásról, a villányi Templom-hegy egykori kőbányájának 135-140 millió éves fosszíiliakincse az őslénytan iránt érdeklődők paradicsoma.

A városhoz kötődő rendezvények legjelesebbje a Villányi Vörösbor Fesztivál, amelyet minden évben október elsõ hétvégéjén rendeznek, s amelyen a szőlősgazdák mellett a város fiataljai ünneplik az új bort. Az ünnepen a magyar borrendek díszruhás felvonulása, valamint a népi együttesek, zenekarok és tánccsoportok láthatók, hallhatók; a három-nemzetiségű Baranya- a testvérvárosok- és a szomszédos Horvátország küldötteinek díszes felvonulása felejthetetlen élmény minden résztvevő számára. Az ünnepet három napos vigalom zárja, amelyre 15.000 ember látogat el évente.

A borút következő, Villányhoz legközelebb eső állomása Villánykövesd. A Villányi-hegység észak-keleti csücskében fekvő falu a baranyai németség egyik legszebb települése; lakói évszázados tapasztalatokkal rendelkeznek a szőlészet-borászat területén. A szőlőműveléshez kötődő hagyományokról a falu határában elterülő, mintegy hetven épületből álló műemlék pincefalu tanúskodik, amely egész évben várja látogatóit. A pincékben megtekinthetők a borfeldolgozás éppen aktuális munkafázisai, szerszámai, a látogatók pedig megízlelhetik a gazdák különböző évjáratú büszkeségeit.

A virágoktól színes, apró kis falu, Palkonya nevezetessége a XIX. százaban létesült, egész domboldalt beborító, többszintes pincefalu, amelynek fehérre meszelt házai katonás rendben sorakoznak egymás mellett. A település - a térség hasonló falucskáihoz hasonlóan - hűen megőrizte a XVIII. században betelepített német ajkú szőlőművesek építészeti kultúráját.

A történelmi borvidék másik központja, egyben az ország legdélebben fekvő városa Siklós, amely Villánnyal ellentétben elsősorban fehérborairól vált ismertté. A Dráva síksága fölé tornyosuló, XVIII. századi formáját máig őrző vára az ország egyik legépebb, legegységesebb történelmi emléke, amely a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak székhelye volt egykoron. Bástyájának teraszáról lenyűgöző kilátás nyílik a városra és a közeli szőlőültetvényekre.

A siklósi várhegy délkeleti részén álló XIV. századi plébániatemplom gótikus szentélyét itáliai hatásról tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik, a temlomhoz tartozó kolostor ma Kerámia Alkotóház, állandó kiállítással. A település másik nevezetessége a helyreállított Malkocs-bej dzsámi, amely a 143 éves török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradt emléke, 1994-ben Európa Nostra-díjat kapott. A várfal alatt a nagy nyári melegben hűs vizű strand nyújt felüdülést.

A Villányi-hegység déli lejtőjén Siklós és Villány között félúton helyezkedik el Nagyharsány, amely elsősorban a minden év szeptemberében megrendezendő Európai Bordal Fesztivál impozáns hangversenyeiről vált ismertté. Tőle északra magasodik a gazdag növény és állatvilágú, 442 méteres Szársomlyó-hegy, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park szigorúan védett természetvédelmi területe. A hegy keleti kőbányájában kialakított szabadtéri műhely és szoborgyűjtemény népszerű kirándulóhely, illetve hazai és külföldi képzőművészeknek nemzetközi hírű alkotóműhelye is. A hegy tövében található szoborpark monumentális darabjai mellett a villányi szőlőültetvényekre, és a Dráva-menti síkságra nyíló pompás kilátás is vonzza a látogatókat.

A Siklóstól északra eső Máriagyűd a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye volt egykoron. Kéttornyú kegytemplom és a kolostorát II. Géza király építtette 1147-ben, majd a XVIII.századi ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált.

A Siklóstól keleti irányban, 5 km-re fekvő Harkány hazánk egyik legnagyobb hírű fürdővárosa, a Villány-Siklósi Borút új színfoltját jelenti. 1500 méter mélyről feltörő kénes vizének jótékony hatását már a török időkben is ismerték, nem véletlen hogy napjainkban is gyógyulni vágyók ezrei keresik fel. Az egész évben látogatható fürdő környezetében jól kiépült borászati szolgáltatások, éttermek, hotelek, gyógycentrumok, nyaranta pedig élénk kulturális élet: fesztiválok, kiállítások, hangversenyek várják a pihenni, felüdülni, kikapcsolódni vágyókat. A Dráva folyó völgyében fekvő csendes, nyugodt település festői környezetében a látogató egyszerre talál hegyet, völgyet, tavat, folyót, és élvezheti a környék híres borait, gasztronómiáját.

Képek

  • www.villanyi-boraszat.hu
  • www.weinpictures.com