Egy porosz levéltár magyar vonatkozásai
2013/12/16 14:03
693 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Berlin nyugati részén, a zöld övezeti Dahlem városrészben található az „Archiv Strasse”. Az utca onnan kapta nevét, hogy itt emelték annak idején az egész szakaszt uraló robosztus épületet a porosz állam termelte fontosabb iratok elhelyezése céljából.

porosz-leveltar

Az épületben helyet kapó intézmény neve: Geheimes Staatsarchiv – Preussischer Kulturbesitz. Vagyis: Titkos Állami Levéltár – Porosz Kulturális Örökség. Az elnevezés első része az iratok keletkezésének módjára és intézményi hátterére utal. Természetesen nincs arról szó, hogy az „államnak” titkos ügyei lettek volna, hanem mindössze arról, hogy azok a porosz királyi hivatalok, amelyek például Berlin külső kapcsolatait bonyolították, gyakran titkos módon, „titkos tanácsban” vagy „titkos kabinetben” tárgyalták a kérdéseket. Ez a 18. században minden európai abszolutista államban így zajlott, az uralkodók személyes döntéseiket széles - és részben titkosan ülésező-  szakértői apparátus véleményére alapozva hozták meg.

Az elnevezés második tagja arra utal, hogy a levéltár forrás-, kézirat- és könyvanyaga a porosz kulturális örökség része, a német állam értékes szellemi kincse.  
Elsősorban a történészek számára jelenthetnek kiaknázható tudományos potenciált a levéltár aktái, de az irodalmárok is fontos iratokra bukkanhatnak, különösen Nagy Frigyes kiterjedt levelezésének köszönhetően Rousseau-tól II. Katalinig.

De mit keresnek itt magyarok. A „Findbuch”-ok (a keresést segítő levéltári segédlet) kimutatása szerint 1915-ben készült el a „Register Ungarn”, amely az 1446-1846 közötti időszakra vonatkozóan tartalmaz magyar történelmet érintő iratokat. A Hungarica-gyűjtemény a brandenburgi választófejedelemség, később (1701-től) a porosz királyság jelentésekbe, követi utasításokba és többirányú levelezésbe foglalt diplomáciai jellegű állásfoglalásait, törekvéseit tartalmazza. A magyar tárgyú dokumentumok egy nagyobb halmaz részeként kutathatók, ez a nagyobb keret, az „Auswärtige Beziehungen” (Külkapcsolatok) nevet viseli. Külön csoportosították az „Ungarn” (Magyarország) iratokat, és külön a „Siebenbürgen” (Erdély) aktákat. A brandenburgi őrgrófok, választófejedelmek a „két magyar haza” önálló államiságát követküldéssel, külső kapcsolattartással ismerték el a török korszak, illetve a Rákóczi-szabadságharc végéig. Az onnantól datált iratok már nem a magyar „souverän”-eknek, hanem a magyar rendiség jeles képviselőinek (Eszterházy, Nádasdy, Pálffy) szólnak, az állami (diplomáciai) összeköttetés viszont a Habsburg udvarral állt fönn. A Porosz Királyság Bécsbe akkreditált követei egyben a magyar hírek közvetítői, a magyar viszonyok ismerői, akik különösen a pozsonyi országgyűlések idején, királyuk tájékoztatása céljából átteszik székhelyüket „Pressburg”-ba ( Pozsonyba).

A Berlinben magyar „souverän”-nek elismert államvezetők az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok voltak, illetve a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc, úgy is mint Erdély fejedelme, de úgy is mint „Prinz von Ungarn” (Magyarország hercege). Ez beleillett a poroszok korai, konfesszionális indíttatású külpolitikai koncepciójába, hiszen grófi jogállású, vagy „ Fürst”-ként (fejedelemként) tisztelt külföldi monarchákkal folytatott diplomáciai levelezés is fönnmaradt, akik alig ismert protestáns hitvallású mini államok, városok uralkodói voltak. Az iratok osztályozása során kialakított „Briefwechsel mit den Souveränen Europas” (Európa uralkodóival folytatott levelezés) repositura utal a dokumentumok összetartozásának okára. Berlin Európa sok „souverän”-jével, azaz függetlennek elismert uralkodójával, kisebb-nagyobb területek elismert vezetőivel, képviselőivel tartotta a kapcsolatokat. Ebbe a sorba illeszthető például Thököly Imre, akit az „Acte” fedőlapján „Emerich Töckely”-nek írnak, vagy Apafi Mihály, akivel Frigyes Vilmos választófejedelem több levelet is váltott 1677-1688 között.  Magyar szempontból legkiemelkedőbb a Rákóczi Ferenccel kapcsolatos iratanyag.

Vannak ennél régebbről származó dokumentumok is, pl. a királyi Magyarországon tartott 17. századi országgyűlésekről beszámoló követi jelentések, de történeti jelentősége miatt mi a Rákóczi-anyagot tartjuk a legjelentősebbnek, tekintve az akták nagy számát és terjedelmét. Ezt tükrözi a „Használati lap”-ra (Benutzungsblatt) bejegyzett népes és rangos kutatói névsor, amelynek tagjai kutatták, forgatták a forrásokat, Thallóczy Lajostól Benda Kálmánon, Varga Jánoson át Hopp Lajosig.

Az „Acten Ragotzi” tartalmazza a „Mercurius veridicus” újság egy példányát, ami magyar kultúrtörténeti ritkaság, hisz a szabadságharc alatt nyomtatott első magyar újságból kevés példány maradt fönn. Fontos, latin és francia nyelvű fölhívások, tervezetek találhatók még az iratcsomóban, amelyeket Rákóczi nyomtatott ki és juttatta el követei révén Európa különböző udvaraiba, magyarázandó a fegyveres felkelés okait. Így jutottak el belőlük példányok Berlinbe, a porosz király udvarába is. Maguk a beadványok érdekesek, hisz a magyar nézőpontot világítják meg, de még érdekesebb azok porosz értékelése, amelyet I. Frigyes Vilmos tanácsosainak véleménye alapján összegzett. Ezek a kézzel írt gótbetűs (fraktúra) Nota-k (följegyzések), Bericht-ek (jelentések) pro Memoria-k (emlékeztetők) bevezetik a kutatót a diplomácia boszorkánykonyhájába, és föltárják azt a mechanizmust, amelynek végén a király meghozza döntését: igen vagy nem. Hogy mire mondott igent, és mire nemet, ezt a tanácsosok döntés előkészítő elemzése befolyásolta. De Rákóczi esetében volt olyan, hogy a támogatást a tanácsos nem javasolta, Frigyes mégis amellett döntött.

A források föltárása izgalmas kutatói keresés, melynek során Berlinben a Titkos Állami Levéltárban igazi úttörő munkát lehet végezni.

dr. habil. Marjanucz László
tanszékvezető egyetemi docens (SZTE)
Jelenleg vendégkutató a berlini Humboldt Egyetem Délkelet-európai Történeti Tanszékén (Lehrstuhl für Südosteuropäische Geschichte an der Humboldt Universität zu Berlin)

Berlin, 2013. szeptember

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Magyarcsanad/index.htm

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Ruzsa/index.htm

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Ulles/index.htm