Hogyan éltek a pompeiek?
2012/06/01 08:00
1114 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Vezúv lávája alatt eltűnt városok - Herculanum, Pompei, Stabies, Oplontis, Boscoreale, - csak századokkal később kezdték a régészek által megtalált leleteken keresztül megmutatni az utókornak, milyen is volt az első század római társadalma.

pompei_003_520 Az első darab, amely visszavezeti a látogatót a régi korba, az archeológusok bibliájának tekintett Peutinger-tábla. A XV. századi humanista, Konrad Peutinger készített egy másolat a római birodalom útjait ábrázoló kr.e. I. századi térképről, és amelynek azóta már nyoma veszett. A térkép két párhuzamos tenger közötti földszalagként mutatja be az addig ismert világot és Pompei is szerepel rajta. A kb. 15 ezer lakosú város textil és borkereskedésből, valamint mezőgazdaságából élt és megsemmisülése előtt éppen kezdett magához térni a 17 évvel korábbi nagy földrengésből.

pompei_001_200 Hordozható napórák

A közhiedelem szerint a rómaiak nem szerették a természetet, ez annyiban igaz, hogy csak "háziasított" formáját kedvelték. Pompéi freskói gondosan ápolt, sokszor szobrokkal, drága esszenciákat termelő fákkal túldíszített kerteket mutatnak. Ezek a festmények valósághűek lehetnek, mert például a Vetii-ház kertjében talált maradványok is arról tanúskodnak, hogy ezerféle növényt termesztettek bennük.

A lávába kövült testek antropometrikus vizsgálata alapján a tudósok megállapították, hogy a pompeiek középtermetűek voltak. A férfiak magassága 163 cm, a nőké 10 cm-rel kisebb. Viszont mindkét nembeliek többségükben testesek voltak, izületi bántalmakban szenvedtek és rosszak voltak a fogaik. Pedig voltak fogorvosaik, sőt, fogkrémet is használtak. A kiállított orvosi eszközök között fogorvosi fogó, köpöly, bronz katéter, nyílhegyek kihúzására szolgáló csipesz, végbélnyílást tágító és több nőgyógyászati műszer látható.

A pompeiek napjaik beosztására erősen igénybe vették a napórákat. Magánkertekben, középületeken mintegy harminc napórát találtak meg a régészek. A Palais de la Découverte-ben egy különleges fajtája szerepel: a hordozható napóra, egy 10,9x6,2x4,4 cm magas kis szerkezet, jelzett márkája szerint Verus műhelyéből származik.

pompei_002_200 Ma is álló mérföldkövek

Házaikat, mai kifejezéssel élve, összkomfortosan rendezték be. Központi fűtési rendszerrel, a falak üreges tégláin keresztül melegítették szobáikat. Ólom vízvezetékeik még ma is szinte használható állapotban vannak és nem sokban térnek el a maiaktól.

Kereskedelmük, kézműiparuk magas színvonalának tanúi a szép, rekeszekre osztott márványpultok, az asztalos szerszámok, a fazekaskorongok, kosárfonó és kertész kellékek, a ványoló medencék és olajsajtolók. És a sok "okos" eszköz között egy megható relikvia: a vulkánkitöréskor egy közkemencében maradt, nyolc adagra előre megjelölt kenyér, amelyre ráírták tulajdonosa nevét: Celer.

Stabiesben megmenekült freskó alapján rekonstruáltak egy odométernek nevezett elmés találmányt, egy kocsira felszerelt, három fogaskerékből álló szerkezetet, amely minden 1.500 méternél elejtett egy kavicsot. A kavicsok helyére állították fel a kocsit követő munkások a mérföldköveket, amelyek ma is láthatók még az egész mediterrán világban.

További kapcsolódó anyagok a tudásbázisban: