Elnökök életveszélyben
2014/06/23 08:00
431 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A politikai gyilkosságok leggyakoribb áldozatai a legmagasabb pozícióban lévő miniszterek, katonai vezetők, uralkodók, elnökök. A terroristák talán „legkedveltebb célpontja” az amerikai elnök., így nem véletlen, hogy az 1900-as évek bővelkedik az Újvilág vezetői ellen elkövetett merényletekben.

william-mckinley-vertical Elnöki kézfogás

1901-ben William McKinley elnök egy az amerikai sikereket bemutató mintavására keretében először készül arra, hogy elnöki kézfogást rendezzen a választóinak. Bár számtalan intő jel érkezik, hogy ezt a rendkívüli eseményt máskorra kellene halasztani, McKinley hajthatatlan, szerinte őt mindenki szereti, így senki sem akarhat az életére törni. A kézfogás rendben, és minden incidenstől mentesen zajlik, amikor a titkosszolgálat egyik emberének feltűnik, hogy két, a karjukon gipszkötést  viselő férfi következik a sorban.

Abban a pillanatban amikor az első férfi Léon F. Czolgosz az elnökhöz lépett, a kötés alatt lévő kezében pisztolyt tartva meghúzta a ravaszt. Az elnök testébe két golyó is fúrodott, amely nem végzett vele azonnal. Még egy hétig küzdöttek az orvosok az életéért, majd szeptember tizennegyedikén meghalt. Az elkövetőt azonnal elfogták, s perében az elméjét is alapos vizsgálatnak vetették alá. Megállapították, hogy ép elméjű, így nem volt kétséges, hogy a legszigorúbb büntetés vár rá.

Szeptember huszonkilencedikén kivégezték, holttestét a börtönfal melletti sekély gödöröbe elásták, majd kénsavval leöntötték. McKinley halálát követően az addig helyettes elnök Theodore Roosevelt vette át az irányítást. Tizenegy évig vezette Amerikát, majd az elnöki hivatalt William H. Taft hadügyminiszter vette át.

Idővel azonban Roosevelt úgy gondolta még egyszer megméreti magát, ezért újra harcban szállt, hogy elnök lehessen. 1912. október 8-án Milwaukee-ban együtt vacsorázott minden előkelőség, akinek sikerült a város legimpozánsabb szállodájába bejutnia. Az ünnepi lakoma után Roosevelt a választási gyűlésre indult, beszállt a hotel előtt várakoző nyitott gépkocsiba, amikor hirtelen lövés dördült.

Az életmentő 50 oldal

Az elnökjelöltet védelmező testőr rögtön az elkövetőre veti magát. Roosevelt mindenkit megnyugtat, hogy jól van, majd parancsot adott, hogy induljanak, hiszen a gyűlésen várják. Egyedül egykori titkára tudta, hogy a korábbi elnök a támadásban megsebesült. Roosevelt továbbra is úgy gondolta, hogy nem hagyhatja cserben a választókat, ezért felment a szónoki emelvényre, s ugyan beszéde közben többször rosszul lett, de a golyó nem ejtett rajta halálos sebet.

Megmentette az életét az az ötvenoldalnyi fogalmazvány, amit a zsebében tartott, így a golyó nem hatolt a mellkasába. A merénylő, akit John Nepomuk Schranknak hívtak csendes őrült volt, nem tagja semmilyen anarchista mozgalomnak. Ezt az incidenst követően mintegy húsz évig háborítatlan békében és nyugalomban kormányozták Amerikát az elnökök, egészen 1933-as évig, amikor Franklin Delano Roosevelt ellen követtek el merényletet Floridában.

Roosevelt nyitott kocsijában ülve üdvözölte a választokat, megköszönte hogy megválasztották. Majd a tömegen átfurakodva egy férfi öt lövést adott le az elnök autójára. Giuseppe Zangara-t a rendőrség azonnal elfogta, majd villamosszékban kivégezték.

Felháborodott kiálltással búcsúzott a világtól:

- Na, gyerünk! Nyomd le már azt a gombot!