Épül az 'Európa-erőd'
Érsek Dóra
2004/09/21 12:04
847 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bár világszerte csökken a menekültek száma, az Uniót mégis komolyan foglalkoztatja a probléma. Közösségi szinten történik annak meghatározása is, ki számít menekültnek, és milyen elbírálásra számíthat, aki hazájából valamely tagországba érkezik.

Ki a menekült?

Rocco Buttiglione, a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottság bel- és igazságügyi kérdésekért felelős tagja időzített bombának tartja a menekültkérdést, bár aggodalmát cáfolják az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai. Ezek szerint az elmúlt évtizedben tavaly volt a legalacsonyabb a menekültek és menedékkérők száma, bár a 18 százalékos csökkenés ellenére még mindig 17,1 millió emberről van szó. Az olasz politikus ugyan nem világpolitikai aggodalmának adott hangot, inkább az uniós tagországok jóléti társadalmának korlátaira irányította a figyelmet. A bevándorlók többsége ugyanis nem politikai, hanem gazdasági okokból érkezik. Öt évvel ezelőtt a tamperei csúcson pontos útitervet készítettek a menekült- és bevándorlási ügyek uniós jogharmonizációjára. A nizzai szerződés ezen a területen 2000-ben eltörölte a tagállami vétót, és az uniós alkotmányban is lefektették a közösségi menekült- és bevándorlási politika alapelveit. Jogszabályban sikerült meghatározni azt is, hogy ki számít menekültnek vagy egyéb nemzetközi védelmet élvezőnek (menedékesnek). Menekültnek azok számítanak, akiket hazájukban faji, vallási, nemzeti vagy politikai okokból üldöznek. Menedékesnek pedig azok, akiknek élete hazájukban átmenetileg kerülhet veszélybe, vagy akiket adott időszakban üldöznek, például egy háború esetén. (Ilyenek voltak a szerbiai háború elől menekülők. Az ő státusukat a veszély elmúltával a tagállam megvonhatja, de hazatelepülésükhöz segítséget nyújt.)

Folynak a tárgyalások

Számukra szükséges szociális és egészségügyi ellátást biztosítani az anyagi javak vagy az oktatás területén. Pénz helyett szolgáltatásokat (például ruhacsekket, élelmiszerjegyet) adnak a menekülteknek, hogy a pénz ne kerüljön az embercsempészek kezébe. A munkához való hozzájutást továbbra is a tagállamok szabályozzák, de nem tilthatják. Biztosítani kell továbbá a menekültek számára a táborokból való szabad kijárást, az ország területén való mozgást, megfelelő státus esetén ez az unió teljes területére vonatkozhat. Meghatározták, hogy milyen alapon nevezhető biztonságosnak egy ország, de a listáról még vitáznak. (Ha egy biztonságos országból érkezik valaki - ilyen például Románia -, akkor már a határon visszafordítható.) Rendezték a menedékkérők családjának jogait is, és ügyüket egységesen, egy országban kezelik. Megállapodtak, hogy melyik tagállamnak kell elbírálnia a kérelmet. Ha bizonyítható, hogy egy kérelmezőnek alkalma lett volna felvenni a kapcsolatot a menekültügyi hatóságokkal abban az országban, ahol belépett az EU-ba, akkor oda küldhető a menekült. De, ha már legalább három hónapot eltöltött máshol, akkor azé az országé lesz a felelősség. Az Eurodac rendszerben pedig a menekültek ujjlenyomatait tárolják, így kiderül, vettek-e már tőlük máshol ujjlenyomatot, azaz folyamodtak-e már menekültstátusért. Még folynak a tárgyalások, hogy az uniós határon belépőknek mennyi pénzük kell, hogy legyen. A franciák 40-60 eurót javasoltak, de a magyarok szerint ez meghaladná az ukrajnai és szerbiai magyarok lehetőségeit.