Érettségi tételek 2014 - A felvilágosodás hatása a demokráciák létrejöttére (politikai filozófiák)
2014/04/15 16:26
5426 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

Bevezető gondolatok

  • A felvilágosodás a XVII-XVIII. század filozófiai, eszmetörténeti mozgalma. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. századi fejlődése, elsősorban Newton munkássága. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe, a világot leírhatónak, kiszámíthatónak, megismerhetőnek tekintették. Előtérbe kerül a gondolkodás, a ráció mindenhatóságába vetett hit. Sapere aude! (Merj tudni!)
  • Hittek abban, hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető, az ember és társadalom nevelhető, felemelhető. A tekintélyen, a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági, kulturális reformokat megvalósító, szabadságon alapuló államban hittek. Felléptek a fanatizmus, a vallási dogmák ellen, és helyette a tolerancia és ezen a téren is a józan ész jelszavát hirdették.

A tétel kifejtése

  • Angliából indult a XVII. század második felében, majd a XVIII. századi Franciaországban teljesedett ki. Fontos szerepet játszott a terjedésében a megnövekedő könyvkiadás. Különlegesen a Francia Enciklopédia, amelyben a kor jeles tudósai a tudományok legkorszerűbb összefoglalását adták ki. (Diderot, d’ Alembert, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Helvetius, Holbach, Quesnay, Turgot)
  • A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet.

rousseau-vertical 1. Szerződéselméletek

  • John Locke szerint a természettől fogva szabad, egyenlő és független emberek biztonságuk, békéjük és tulajdonuk védelme érdekében összefognak, közösséggé egyesülnek. Ennek során két társadalmi szerződést kötnek. Az egyikkel szabad elhatározásukból létrehozzák a politikai közösséget, a másikkal pedig átruházzák a hatalmat a kormányzatra. A szerződésekkel az emberek elfogadják, hogy saját maguk, illetve a közösség megóvása érdekében a társadalom által hozott törvények szabályozzák tetteiket. Az állam azonban nem avatkozhat be a gazdasági életbe, az emberek a vagyonukról nem mondanak le.
  • Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. A társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére, de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog).
  • Jean Jacques Rousseau a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette, s helyette a népszuverenitást vallotta. Szerinte a szerződés lényege, hogy a társulás minden tagja feltétel nélkül lemond összes jogáról a közösség javára. Minden személy az általános akarat (közakarat) legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadnak. Azaz tagadja a képviseleti elvet, olyan államot képzelt el, ahol mindenkinek az akarata közvetlenül érvényesül.

2. Társadalomkritika

  • Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra, helyette a vadember boldogságát hirdette. A magántulajdont lopásnak tekintette, ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével, ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket, a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást.
  • A felvilágosodás gondolkodói közül nagyon kevés volt ateista, többségük bár bírálta az egyház tekintélyelvű és dogmákon alapuló működését, de a hittől nem fordult el.
  • Voltaire kérlelhetetlen ellenfele volt bármiféle fanatizmusnak és dogmatizmusnak. Az egyházat a népbutítás eszközének, az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta, híressé vált mondata:„Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista, nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna, ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette, amibe sem a társadalomnak, sem az államnak nincs beleszólása.

3. Közgazdaságtan

  • A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal, a természetes fejlődés hívei voltak.
  • A tétel összegző lezárása
  • A Locke és Montesquieu által megfogalmazott szabadságfogalom érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában, de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatában is. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra, elsősorban a jakobinusok nézeteire.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit