Érettségi tételek 2014 - A magyarországi reformáció
2014/04/09 14:59
16176 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

800px-Kecskeméti_Károli1

Bevezető gondolatok

  • A reformáció egyik előzménye a magyarországi humanizmus kialakulása Mátyás király udvarában. Megjelenését elősegítette, hogy Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, szimónia, az egyházi vezetők elvilágiasodása.
  • A katolikus egyház gyors meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában hét főpap hunyt el. A vezetők nélkül maradt klérus nem igazán tudott megbirkózni a reformáció jelentette kihívással.

A tétel kifejtése

1. Elterjedése

- Az új tanok először a királyi udvarban jelentek meg, majd a mohácsi csata után nagyon gyorsan elterjedtek. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások (török, az ország szétszakadása) kiváltója a katolikus egyház „romlása” és a magyarság világias, hitéletet elhanyagoló magatartása volt.

- A katolikus egyház megpróbálta gátolni az új hit terjedését, ami elől sokan a törökök által meghódított területekre menekültek. A törökök toleránsabbnak bizonyultak, hiszen az ő helyzetüket segítette a reformáció Habsburg-ellenessége.

- Kezdetben komoly gondot jelentett a templomok hiánya, a korábbi katolikus templomokban tartották szertartásaikat az új egyházak hívei is.

2. Támogatói:

- A 16. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz.

  • Az anyanyelvi istentisztelet, az olcsóbb, az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház, a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet) a jobbágyság, a cölibátus megszüntetése, a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott.
  • A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség, valamint a cuius regio, eius religio elve, ami alapján a földesúr még jobban kiterjeszthette befolyását a jobbágyára.
  • A szász polgárok körében terjedtek el először a lutheri tanok. Mivel a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz, ezért népszerűvé vált a polgárok körében.
  • A magyar főnemesség egy része is támogatta a tanokat (pl. Nádasdy Tamás), bár vélhetően nem mindegyikük tért át (a katolikus Habsburgoktól nem kaphattak volna országos méltóságokat az új hit követőiként).

3. Irányzatok:

- Dévai Bíró Mátyás a wittenbergi egyetemen tanult, és hazatérve elterjesztette Luther tanait a Felvidék németek lakta városaiban. Magyar Luthernek is nevezték a kortársak.

  • A városok polgárai az ún. ötvárosi hitvallásban fogalmazták meg tanaikat, amit I. Ferdinánd el is fogadott. Kialakult az új egyházszervezet.
  • Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János).

- 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus, ami főként a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan.

  • Méliusz Juhász Péter Debrecent a „kálvinista Rómává” tette azzal, hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton is.
  • A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. században.

- Antitrinitáriusok kisebb közösségei Erdélyben jelentek meg, ahol unitáriusoknak nevezték őket. Vezetőjük Dávid Ferenc lett.

- Anabaptisták kisebb csoportjai is Erdélyben jelentek meg, ám a XVII. század elejéig üldözték őket.

4. Erdély különleges helyzete

- Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása: Partium és a 7 vármegye területén többségében reformátusok magyarok éltek, Szászföldön evangélikusok, a Székelyföldön zömében katolikusok, kisebb részben reformátusok laktak. A fejedelemség lakói még a görög-keleti vallású románok.

- A vallásháborúk korában Erdélyben békességben éltek a felekezetek, több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. 1568-ban a tordai országgyűlésen elfogadták az ún. négy bevett vallást: a katolikust, az evangélikust, a reformátust és az unitáriust. Az ortodox vallás csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott.

A tétel összegző lezárása

  • Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának kb. 75-80 %-a valamely protestáns felekezetre tért át, jelentősebb katolikus tömb Habsburgok által ellenőrzött  nyugati országrészben és a legkeletibb területeken, a Székelyföldön maradt csak.
  • A református egyház hívei számára Károli Gáspár elkészítette a teljes Biblia magyar nyelvű fordítását, amit először 1590-ben, Vizsolyban nyomtattak ki. Állandó nyomdák működtek: pl. Sárváron, Debrecenben is.
  • Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. Iskolákat alapítottak: pl. Debrecen, Sárospatak. Az oktatás fejlesztését szorgalmazta pl. Apáczai Csere János is.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit