Érettségi tételek 2014 - A mezőgazdasági technika fejlődése a X-XI. században
2014/03/17 16:48
7941 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

mezogazdasag-horizontal

Bevezető gondolatok

  • A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága jelentős visszaesést eredményezett, a megélhetés forrása a földművelés lett, a lakosság jelentős része vidékre költözött.
  • A piac és a pénzforgalom visszaszorult, a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el, a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok, ruházat) is helyben állították elő. (önellátás szintje)
  • Az elmaradott technikával, technológiával (égetéses földművelés, talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) művelt földek csak alacsony terméshozamra lehettek képesek, a hozam ritkán haladta meg a vetőmag kétszeresét.
  • Mindez az éghajlatváltozással (lehűlő periódus) súlyosbítva gyakori éhínségekhez vezetett, ami a járványokkal és a háborúkkal együtt a népesség csökkenéséhez vezetett.

A tétel kifejtése

  • A IX-X. századtól azonban olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben, amelyek hatására megnőtt hozam, azaz a termelékenység, s ez a népesség számának és életszínvonalának növekedését vonta maga után.
  • A demográfiai változásoknak egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. A változások okai:
    • csökkent a háborúk jelentette pusztulás, kiszámíthatóbb életkörülmények;
    • az éghajlat kedvezően változott a felmelegedés hatására;
    • a nagyobb termőterület kialakításához új földeket törtek fel, erdőket irtottak ki, mocsarakat csapoltak le
    • a több föld azonban csak megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan:
      • háromnyomásos gazdálkodás, ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze, azaz az egy uradalomhoz tartozó földterületeket összehangoltan művelik;
      • a vaspapucsos eke, a föld elegyengetésére és a vetőmag egyenletesebb elosztására szolgáló vasfogú borona,
      • igavonóként a , a lóra a patkó és a szügyhám, elterjed a zab termesztése (takarmány)
  • A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartó képessége, a táplálkozás változatosabb lett, csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke.
  • Mindezen változás egyrészt tehát népességnövekedést eredményez, másrészt többet termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. A felesleget a piacon értékesíteni lehet, újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés, újra/megalakulnak a városok (XI. század).
  • A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak, hiszen így a jobbágy sokkal inkább érdekelt a termelésben, mint robot esetén.
  • A Nyugat-Európában megnövekedett lakosság számára azonban újra szűk lett az addig művelt terület, aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani, másrészt vándormozgalmak alakultak ki.
  • A hospesek kezdetben szervezetlenül, majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre, hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak.
  • Szerződésekben rögzítették jogaikat, mentességüket és kötelességeiket. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog, előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak, gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. bíróválasztás).
  • Jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken.

A tétel összegző lezárása

  • A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés. A jobbágy terhei teljesítése után szabadon költözhetett, telkét szabadon örökíthette, a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék.
  • A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak, majd szélesebb körben is elterjedhettek a városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása következtében.

További érdekes oldalak: 

Farkas Judit