Érettségi tételek 2014 - A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai
2014/04/09 10:54
7807 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

Histoire_Des_Revolutions_De_Hongrie_1739

Bevezető gondolatok

  • I. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei, pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki.
  • Ezt a felkelést a császári haderő leverte, de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított, amihez megnyerte II. Rákóczi Ferencet, az erdélyi fejedelmek örökösét, az ország egyik legnagyobb birtokosát.
  • Rákóczi látta, hogy külső segítségre van szükség, Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. Rákóczi kapcsolatot keresett a XIV. Lajossal, de levelezését leleplezték, őt magát bebörtönözték. Megszökött, és Lengyelországba menekült.

A tétel kifejtése

1. A szabadságharc kitörése

  • 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború, aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget.
  • 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás, Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában, aki elfogadta ajánlatukat, és a mozgalom élére állt.
  • 1703 májusában kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket:
    • a szabad királyválasztás eltörlését,
    • a rendek szabadságjogainak megsértését, a nemeseket kizárták minden döntésből
    • az ellenállás jogának eltörlését,
    • az Udvari Kamara önkényuralmát,
    • magas adók bevezetését.
    • A török elleni harcok idején a magyar katonákat mellőzték,
    • az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait, másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte.
  • A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól, a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban, fegyvert is fogott ellenük több helyen. Rákóczi megpróbálta a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartani, ezért
    • a vetési pátensben (1703. aug.) a hadba lépőknek mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól.
    • a gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek, kastélyok elleni paraszti fellépést,
  • a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról
  • a vallási ellentétek tompítása érdekében szabad működést engedett akatolikus, református, evangélikus felekezeteknek
    • A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott a felkeléshez, de kevés volt közöttük a főrendű.
  • A kuruc a Habsburg-ellenes felkelésekben résztvevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők összefoglaló neve. Labancnak nevezték a Habsburg-család támogatóit és az olyan magyarokat, akik Habsburg-pártiak voltak.
  • A császári haderő mindvégig rendezettebb, fegyelmezettebb, ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. A fontos várak is Habsburg kézen maradtak. A viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához.

2. A fontosabb események

  • A Rákóczi szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél, és a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. Ekkortól kezdődően a rendi jogok biztosítása volt a magyarok célja.
  • 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek, rendi konföderációt hoztak létre és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit.
  • 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. Az elhúzódó a háború miatt azonban sokféle sérelem felszínre tört az 1707. évi ónodi országgyűlésen (pl. túl magas adók, Rákóczi önkényuralmat gyakorol)
    • Kimondták a közteherviselést,
    • a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását.
  • Olyan uralkodót kerestek a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak.
    • A vereség döntő fordulatot eredményezett, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is.

A tétel összegző lezárása

  • 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége egyértelmű lett, XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását.
  • Rákóczi még 1707-ben Varsóban szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszok nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, így tényleges támogatást nem kaptak.
  • A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit