Érettségi tételek 2014 - Gazdasági fejlődés a dualizmus korában
2014/05/12 08:00
22165 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

ipar-horizontal

Bevezető gondolatok

  • A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött legtöbbet, köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának, ill. a Monarchia piaci védettségének.
  • A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a 10 évente megújított gazdasági kiegyezés jelentette. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek, meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött, 1892-től az aranyalapú korona lett a közös pénz) szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását, összehangolták az adó-, mérték-, közlekedési- és hírközlési rendszert.

A tétel kifejtése

Mezőgazdaság

  • A Monarchia védett, bővülő piaca a magyar mezőgazdaság biztos megrendelője volt. A fejlesztések azonban nem maradtak el, bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások, napszámosok) is akadályozta a gépesítés még szélesebb körű elterjedését.
  • A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. A folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá, másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások, gépek (alagcsövezés, műtrágya, vetőgép, aratógép stb.) a termelékenység növekedést vonta maga után.
  • A tradicionális juhtenyésztés és rideg  állattartás visszaszorulóban volt, helyette az istállózó állattartás terjedt el. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb, jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha, a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés.
  • A földművelésben zajlódó technikai és technológiai (vetésforgó, trágyázás, gépesítés. kapásnövények, ipari növények terjedése, fajállatok tenyésztése, szőlőültetvények számára új fajták behozatala) modernizáció a termésátlagok növekedését vonta maga után.
  • A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. Az ország egyes területein ti. kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. makói hagyma, kalocsai vagy szegedi paprika, kecskeméti kajszibarack, homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség- és gyümölcstermesztés, tejgazdaságok jöttek létre.

Ipar

  • Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett (lásd későn jövő előnyei).
  • A magyar kormányok adókedvezményekkel segítették az ipar fejlődését. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. élelmiszeripar), a vas- és acéltermelés felfutásának köszönhetően világszínvonalú gépgyártás alakult ki.
  • Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg, pl. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait, Mechwart András rovátkolt hengerszéke, a szitálás gépesítése pedig az európai élvonalba emelte a magyar malomipart.
  • A változások hatására a tőkés ágazat vált meghatározóvá, megjelentek pl. a monopóliumok (pl. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.), és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása).
  • A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. az izzólámpa-gyártás,  vegyipar, gépipar és az ezekre épülő gépgyártás (Budapest, Győr): autó-vagy repülőgép-gyártás, Aradon autógyártás, Rákoson repülőgépgyártás. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja már Magyarországra tevődött, s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg, hanem az európait is.

Hitelszervezet

  • A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi, elsősorban német tőke beáramlása nélkül, de a századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe.
  • A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot, s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is.

Közlekedés

  • A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán, Tiszán, Dráván, Száván és a Maroson is. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette, s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra.

A tétel összegző lezárása

  • A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek, s ez lehetővé tette a Monarchia, azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását, sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest is. Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá vált.
  • A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. Korszerű, de kiegyensúlyozatlan, ún. ferdevállú magyar nagyipar, fejlett bank- és vasúthálózat, monopolkapitalizmus jött létre, a másik oldalon azonban kis- törpebirtokosok milliói, megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit