Érettségi tételek 2014 - Kossuth Lajos reformprogramja
2014/05/07 15:55
9391 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

Kossuth Lajos Bevezető gondolatok

  • Zemplén megyei Monokon született, birtoktalan (evangélikus) nemesi családban, jogi végzettséget szerzett.
  • Az 1832-36. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel, a reformtábor vezetőivel, ám mint megfigyelő a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be.
  • Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet, hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat, amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó, többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok, az ún. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében.

A tétel kifejtése

  • A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett, de az Országgyűlési Tudósítások hatására a – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről.
  • Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött, itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. A lap célja a megyegyűléseken történetekről begyűjteni az információkat, s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni, a reformok ügyét ezzel is elősegíteni.
  • A Törvényhatósági Tudósítások miatt Kossuthot 1837 májusában letartóztatták, és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. (A börtönben angolul tanult és a közgazdaságtant tanulmányozta.) 1840-ben, az amnesztiarendelet értelmében szabadult. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban, azért bízta meg Kossuthot, hogy kézben tudja tartani a kormányzat.
  • Kossuth a magyar politikai újságírás megteremtője volt. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk, ezekben népszerűsítette az ellenzék eszméit. A cenzúra miatt ezt általában nem nyíltan, hanem a sorok között elbujtatva hozta nyilvánosságra gondolatait, megszületett a vitázó, elemző publicisztika. („sorok közötti olvasás”)
  • A lapban képviselt program fő pontjai:
    • Érdekegyesítés, azaz meg kell találni azokat a célokat, amelyek érdekében a nemes és a jobbágy közötti összefogás megvalósulhat. A nemességnek pedig el kell fogadnia, hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg, ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat.
    • a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetése, népképviseleti országgyűlés (vagyoni cenzusok megtartásával)
    • A kötelező örökváltságot kell bevezetni, amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is.
    • Az örökváltság egyben azt is jelenti, hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani.
    • A gazdaság terén úgy gondolta, hogy a fejlődés záloga a védővám, ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. A kettős vámrendelet (1754) a Birodalom összessége és Ausztria érdekei szerint szabályozta. A magyar ipar fejlődése érdekében szervezték meg az első Iparkiállítást, alapították meg az Iparegyesületet, majd 1844-ben a Védegyletet.
    • A Védegylet tagjai vállalták, hogy magyar árut vásárolnak, ezzel próbálják a keresletet megnövelni, így ösztönözni fogja a termékek itthoni előállítását és vásárlását.
    • Kossuth a magyar érdekeket az udvar ellenében is képviselni akarta. Ez nem jelentett szakítást a Birodalommal, hanem arra törekedtek, hogy Ausztria és Magyarország viszonya egy perszonáluniós kapcsolat irányába mozduljon el.
    • Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. Eszerint a nemzetiségek egyénileg minden olyan jogot megkapnak, mint a magyarok, de közösségként nem ismerik el őket, nyelvi kérdésként kezelik különállásukat, se nem ismerik el politikai törekvéseiket (pl. kollektív jogok, önkormányzat, területi autonómia).
  • A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. A lap nem szűnt meg, a centralisták orgánumává lett.

A tétel összegző lezárása

  • A Pesti Hírlap érzelmekre ható, radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét, ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) Széchenyit. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos, Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni, de kudarcot vallott, ui. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét.
  • Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841– Kelet Népe). Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között, csak az eszközök különbözők. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával, ez ui. vagy a kormányzat ellenállását vagy forradalmat generál.
  • Kossuth 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza, ha érdekei védelméről van szó. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte, 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot, amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák) valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is.
  • Kossuth 1847-ben lett Pest megye követe az országgyűlésen, így lehetőséget kapott arra, hogy a döntéshozatalt közvetlenül is befolyásolhassa a többi ellenzéki követ vezéreként.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit