Érettségi tételek 2014 - Végvári küzdelmek Magyarországon
2014/04/04 13:20
9199 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

800px-Eger_G_Hoefnagel

Bevezető gondolatok

  • A mohácsi csatavesztés után (1526) és II. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt.
  • A török Szapolyai János támogatójaként 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult, de a császárvárost nem tudták elfoglalni. Egyértelművé vált, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással, az ország tehát két birodalom ütközőzónája lett.
  • Ez a helyzet 1541-ben változott meg, amikor Szapolyai János halála után a váradi egyezmény (1538) értelmében Habsburg I. Ferdinánd el akarta foglalni a magyar trónt. Szapolyai azonban átértékelte a szerződést akkor, amikor fia született, ezért halála előtt meghagyta, hogy a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. Ferdinánd ezt azonban nem ismerte el.

A tétel kifejtése

  • A Habsburg támadás miatt Fráter György segítséget kért a törököktől, aki be is vonult az országba, majd 1541. augusztus 29-én megszállta Budát. Ezzel az ország végérvényesen három részre szakadt. A csecsemő királynak, Szapolyai özvegyének (Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán, a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak, míg a középső rész, a hódoltság a törököké lett.
  • Fráter György (a csecsemő király gyámja) felismerte a törökpárti politika kudarcát, úgy vélte, hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni, ezért megkötötték 1541-ben a gyalui egyezményt, aminek értelmében a korona Ferdinándé, aki cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására.
  • 1542-ben Ferdinánd újra Buda ellen vonult, de a gyenge sereg nem ért el eredményt. A hadjárat hatására azonban a Német-római Birodalom rendjei megszavazták, hogy rendszeresen folyósítják az ún. török segélyt, amelyből I. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat.
  • A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546), aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Bécs, Siklós, Pécs, Simontornya, Fehérvár, Esztergom, Szeged, Vác). A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is, hogy ne lehessen visszafoglalni. A szultán ekkorra már Magyarországot nemcsak felvonulási területnek tekintette, hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez.
  • Ferdinánd 1547-ben 5 évre békét kötött a törökkel, majd 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva, megkezdte a keleti országrész elfoglalását. Nem járt sikerrel, de zsoldosai meggyilkolták Fráter Györgyöt.
  • Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot.
    • újra meg akarták hódoltatni Erdélyt, majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket.
    • elfoglaltak számos várat (pl. Lippa, Temesvár, Drégely, Szolnok), Eger azonban ekkor még ellenállt.
  • Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os, amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt, valamint a két nagyhatalom belátta, hogy egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen, ezért a status quo rögzítésével békét kötöttek. (Drinápoly, 1568)
  • Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek, az állandó portyák, betörések, rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték a helyi lakosságot.
  • A Királyi Magyarország határán a Habsburgok kiépítették az örökös tartományokat és a császárságot védő végvári vonalat. A Királyi Magyarország, mint ütközőzóna működött, de ezt csak akkor tudja ellátni,
    • ha katonailag kellően megerősítik, és támadásra/ellentámadásra is alkalmas haderő állomásozik itt vagy csoportosítható ide. (Ekkor került sor a végvári rendszer harmadik átépítésére.)
    • sor kerül a végvárrendszer megerősítésére. A jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta, és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően olasz hadmérnökökkel kiépíttette (pl. új bástyatípusok: az újolasz vagy fülesbástyák).

A tétel összegző lezárása

  • A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy, mint nemesekből, parasztokból.
  • Zsoldosok voltak, de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat, ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban:
    • gyakran jártak portyázni,
    • gazdálkodtak
    • vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként
  • Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit