Érettségi tételek - A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája
2014/05/30 08:00
11298 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

rakosi-matyas

Bevezető gondolatok

  • Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A háborús pusztítás, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került.
  • Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés, a földreform végrehajtása, az infláció megállítása, és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. Erőteljes beavatkozással, az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform, 1945. márc.). Az új pénz, a forint bevezetésével (1946. augusztus 1.) sikerült stabilizálni a gazdaságot.
  • A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek.
  • A szovjet katonai jelenlét nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági hatalmat.

A tétel kifejtése

  • magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák, erőművek, bankok, külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása.
  • Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott, az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítették elő a gazdasági rendszerváltást, a sztálini típusú gazdasági fordulatot. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították az üzemeket. Megszüntették a tőzsdét, felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is.
  • A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST).
  • Az egyébiránt sikeres 1947-ben bevezetett hároméves terv végrehajtás során a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására, az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett, míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. Gerő Ernő kijelentette, hogy Magyarországot a vas és acél országává kell változtatni, függetlenül attól, hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő, a vasércet importálni kellett.
  • 1950-től ötéves tervek szabályozták a gazdaság működését. Ezek jellemzői:
  1. a megtermelt javak központosítása és újraelosztása, ami biztosította az állami ellenőrzést.
  2. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer alakult ki.
  3. a racionalitást a politikai akarat háttérbe szorította
  4. folyamatos áru-, nyersanyag- és munkaerőhiány
  • A lakosság ellátása másodlagos lett, az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer- és textilipar fejlesztését elhanyagolták.
  • Az iparosítással egyidejűleg, részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer, felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is, a kollektivizálás. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt.
  • Az erőszakos átalakítás, a nagy- és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése, a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit, zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban, holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabona-behozatalra szorult.
  • A tervgazdálkodás fontos eleme a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést.

A tétel összegző lezárása

  • A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása, a kulákok üldözése, a kitelepítések, internálások, a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat), a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek, ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. (ÁVH)
  • Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte, általánossá vált a női munkások alkalmazása is. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba, nehézipari központokba, mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. (Lásd a forráshoz írtakat.)
  • A Sztálin halála (1953. március 5.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi diktatúra felszámolását, a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette "új szakasz politikájának" megvalósítását.

Farkas Judit