Érettségi tételek - Az Európai Unió legfontosabb intézményei
2014/06/04 19:43
17550 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

european-union-horizontal

Bevezető gondolatok

  • Az európai egyesülés eszméjét 1946 szeptemberében Winston Churchill fogalmazta meg a Zürichi Egyetemen, amikor a francia-német kibékülésen és szövetségen alapuló Európai Egyesült Államok megteremtésére szólította fel az európai népeket és kormányokat.
  • Az integráció létrehozását ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg.

A tétel kifejtése

Az Unió története röviden

  • 1951 májusában hat ország - Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország - külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról. A Montánunióban részt vevő államok 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés)
  • 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés.
  • A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Az Uniót jelenleg 28 tagállam alkotja.
  • A Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést a határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá.
  1. gazdasági és pénzügyi unió létrehozása érdekében legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be.
  2. a politikai integráció szorosabbra fűzése érdekében közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek, és a bel- és igazságügy területén is közös célokat fogalmaztak meg.
  3. bevezették az uniós állampolgárságot, és a szabad munkaerő-áramlást szélesebben értelmezve - az unió minden polgárát beleértve - előreléptek a személyek szabad mozgásának teljes körű biztosítása irányában is.
  4. ekkortól használjuk az Európai Unió (EU) (European Union) elnevezést.
  5. cél a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tétele, jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is (lásd Lisszaboni szerződés)

EU intézményrendszere, felépítése

A négy legfontosabb intézmény a Miniszterek Tanácsa (a Tanács), az Európai Tanács, az Európai Parlament, a Bizottság (= az EU kormánya), ezenkívül fontos EU-s intézmények még Bíróság, a COREPER és a Számvevőszék is.

  • Európai Unió Tanácsa:

- Tagállamok kormányképviseleti szerve - nemzeti érdekeket vesz figyelembe
- Legfontosabb (jogi!!!) döntéshozatali szerv, elsődleges, de nem kizárólagos jogalkotó
- Meghatározza a költségvetést
- A Tanács elnökségét rotációs rendszerben, fél évente másik tagállam tölti be (most Dánia)
- Kétszintű

  • Szakminiszterek tanácsa (adott kérdésben illetékes miniszterek gyűlése)
  • Külügyminiszterek tanácsa

- Stratégiai döntésekben egyhangú, más esetekben minősített többségi döntés (a szavazatok 73%-a, de min. a népesség 62%-a)

  • Európai Tanács:

- 1974 óta létezik, félhivatalos formában
- Állam- és kormányfők tanácsa
- Évente háromszor ülésezik
- Stratégiai döntéseket hoz, irányelveket határoz meg
- döntéseinek jelentős politikai súlya van, mivel a tagországok akaratát fejezik ki, de jogi érvényük nincs

  • Bizottság:

- Gyakorlatilag az EU kormánya - kormányoktól elvileg teljesen független, szupranacionális (nemzetek feletti), kizárólag közösségi érdekeket vesz figyelembe
- 28, különböző területekért felelős biztos, minden tagból egy-egy politikus
- A Bizottságé a kezdeményezés szinte kizárólagos joga
- Felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért (végrehajtó hatalom)
- Szerepe van a költségvetés kidolgozásában is

  • Európai Parlament:

- Nem elsősorban jogalkotó, mint a nemzeti parlamentek; fő feladatai

  1.  az intézmények ellenőrzése
  2.  költségvetés elfogadása
  3.  törvényalkotás, de még ma is főleg csak konzultatív szerepe van a döntési folyamatban

- székhelye Strasbourg, ahol az évi 12 ülésszakot tartják. A kiegészítő ülésszakoknak Brüsszel ad otthont. A főtitkárság Luxemburgban van.
- A Parlamentben a választott képviselők pártjuk alapján tartoznak a frakciók egyikébe (pl. Néppárti, Szocialista, Liberális) vagy függetlenek
- A Parlament és az EU legnagyobb problémája a komoly demokratikus deficit: a döntéshozatalba a választott képviselők szinte alig folynak bele, a tényleges jogalkotás és döntés nagyhatalmi érdekek alapján történik - emiatt a Parlament és az EU-s polgárok közötti kapcsolat elég gyenge - többnyire alacsony részvétel az ötévente megtartott választásokon - kicsi a választások legitimációs ereje

A tétel összegző lezárása

  • Az intézményrendszer egyszerre nemzetek feletti (parlament, bizottság) és kormányközi (a két tanács), s ez okoz konfliktusokat az Unió működésében
  • A sok szervezet egy rendkívül bonyolult, nehezen átlátható (főleg a döntési folyamat), nagyon bürokratikus rendszert hozott létre, ez mai napig is az EU egyik legnagyobb kihívása/problémája
  • Az EU egy élhetőbb, működőképesebb Európát hoz létre, amennyiben sikerül feladnunk bizonyos előjogokat, túllépni egyes nemzeti érdekeinken  vannak ugyan hátrányai, de hosszú távú megoldásként egyértelműen előnyösebb, mint egy nemzetállami Európa, mely teljesen elveszíteni pozícióját

További érdekes oldalak:

Farkas Judit