Földmérés és térképészet a három részre szakadt Magyarországon
2013/06/27 16:09
1175 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A három részre szakadt ország régiói között politikai, gazdasági és társadalmi szempontból jelentős eltérés alakult ki, de – bár nem teljesen azonos okokból – a földmérési és térképészeti munkák iránti igény mindhárom területen intenzíven jelen volt.

A térképek iránti igénynek gazdasági és katonai okai egyaránt jelentkeztek. Minden uralkodó elsősorban a saját szakembereivel végeztette el a feladatokat, de mellett alkalmaztak jó helyismerettel rendelkező magyarokat is. A török térképészek leírásánál pl. megtaláljuk a “Madzsar” és az “Üngarüs” neveket, ami egyértelműen bizonyítja a magyar származásukat.

Katonai térképek

A bécsi Haditanács megalakulása után (1556) a várépítés és a városok megerősítése érdekében szakszerű, tervezett munka kezdődött. A várak átépítését, a bástyák átalakítását hadmérnökök végezték, a felmérések és kitűzések elvégzői között pedig sok magyar és külföldi szakembert találunk. Levéltáraink szerencsére sok ilyen adatot megőriztek, pl. Pápa város felméréséről 1555-ben Mártonfalvy Imre ad részletes leírást. A külföldi szakemberek részvételét több korabeli jelentés is megerősítette. Egy ilyen beszámoló szerint 142 itáliai szakembert foglalkoztattak. A számtalan kéziratos térkép között nem túl nagy számban magyar nyelvűek is vannak, ezek a korabeli nyelvhasználat értékes forrásai. Ilyen magyar nyelvű térkép készült Esztergom 1594. évi és Nagyvárad 1660-os ostroma alkalmával. Érdekesség, hogy Eszterházy Pál, a későbbi nádor saját kezűleg készített vártérképeket (Bakács, Türbék, az eszéki híd környéke stb.).

terkep3

Gazdasági térképek

A térképészeti felmérések elkészítését gazdasági változások is motiválták. A királyi területen az állami adók biztosítása érdekében készültek el az úrbéri összeírások. Ezek egy része gondos kivitelével a telekkönyv előfutárának is tekinthető. Szép példája ezeknek az összeírásoknak Győr város 1567. évi, majd II. Ferdinánd császár 1617. évi rendelete, ezt követően 1634. évi telekösszeírása. A törökkel vívott háborúktól kevésbé sújtott területeken gazdasági fellendülés figyelhető meg a kontinentális munkamegosztás következtében. A hatalmas majoroltató gazdaságok létrehozásához a nagybirtokosok térképeket készíttettek. Ezek között kiemelkedő példa a Giuseppe Spalla császári mérnök által a Zrínyiék Mura menti birtokainak a felmérései, melynek során a Zrínyi birtok határán 22 erdőt is felmérték. A nagyjelentőségű művek mellett a XVII. században már nem voltak ritkák az egyes birtokosok által megrendelt felmérések sem. Egy ilyen példa a Pongrácz Gergely váci püspök által megrendelt felmérés. Csege Mihály a püspökséghez tartozó 158 templomos helyet mérte fel.

Az adók kivetésének alapját a hódoltsági területeken a szandzsák összeírásai képezték. Ezek nemcsak összegükben és az adó összetételében hasonlítottak a korábbi úrbéri összeírásokhoz, hanem abban is, hogy bemondás alapján, ritkán határbejárással készültek.

Török kiűzése

A XVII. század végén több kiemelkedő térképészeti alkotás készült. Ezeknek a munkáknak legismertebb és legkiemelkedőbb képviselői Hevenesi Gábor és Ferdinando Marsigli voltak.

Hevenesi Gábor (1656 – 1715) jezsuita pap, történetíró, 1711 és 1714 között az osztrák-magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöke, aki a nagyszombati, a grazi és a bécsi egyetemeknek volt a tanára, ez utóbbinak a rektora is. 1689-ben Bécsben adta ki hazánk első atlaszát, az Atlas Parvus Hungariae-t, amely 40 táblán mutatja be az országot és több mint 2600 helységnevet tartalmaz. A helységek lokalizációját már a földrajzi szélesség és hosszúság adataival oldotta meg.

A törökkel folytatott felszabadító harcokat kísérte végig az itáliai származású Luigi Ferdinando Marsigli (1654 – 1735). Kalandos élete során hosszabb ideig a velenceiek hírszerzőjeként dolgozott Konstantinápolyban, majd felajánlotta szolgálatait I. Lipót császárnak. Így történhetett, hogy 1683-ban részt vett Bécset védelmező hadmozdulatokban, de tatár fogságba esett. Rabszolgapiacon eladták, de családja kiváltotta. Buda felszabadulásakor a várról és környékéről ő készítette az első térképeket, de nagy jelentőségű tette, hogy az égő várból megmentette a corvinák egy részét. Térképészeti szempontból fő műve a Duna folyó felmérése Bécstől Orsováig, mely 37 térképből áll. A karlócai béketárgyalásokon is részt vett mint az érintett déli határszakaszt legjobban ismerő szakember.

További érdekes oldalak

Farkas Judit cikke