Gyémántkiállítás Párizsban
2001/04/03 00:00
357 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A párizsi Természettörténeti Múzeumban (Musée National d'Histoire Naturelle) megnyílt a világ legnagyobb gyémántkiállítása. A szervezők négy szakaszban mutatják be a görögök által Adamasnak, azaz elpusztíthatatlannak nevezett kő egész történetét.

A nagyszabású kiállítás négy részből áll. Az első rész a kő eredetével foglalkozik. Ismerteti, hogy a gyémánt, éppen úgy, mint a grafit vagy a szén, karbonból áll, csak atomjaik elrendezésében van eltérés. Ezt a felfedezést egyébként Lavoisier francia kémikus tette a XVIII. században e múzeum laboratóriumában. Azt viszont csak a XIX. század végén derítették ki, hogy a gyémánt a Föld szívében 200 és 800 km. mélységben alakul ki és sok tízezer évvel ezelőtt nagyon erős vulkáni tevékenység lökte a felszínre egy kimberlitnek nevezett lávában. Ezeket a különleges kristályokat ritkán gyűjtik természetes állapotukban. A Beers-csoport most először mutatja itt be nyersgyémánt gyűjteményét. Némelyik a 600 karátot is meghaladja.

A második részt a szervezők a lelőhelyek bemutatásának szentelték.
A látogatót három kontinensre "viszik el". Először Indiába, a gyémánt bölcsőjébe, ahol azonosították, meghatározták, és ahol, mint a király ékszere, híres lett. Brazíliába, ahol 1725 körül találták az első lelőhelyeket. Végül Dél-Afrikába, ahol 1866-ban találták meg a Dél Csillagát, a gyönyörű követ, amelyet most mutattak be először egy Cartier-nyakéken. Mellette van II. Lajos, az első gyémánt, amely kimberlit burkában rejtőzve 1873-ban Európába érkezett, az Excelsior, amelyet a világ második legnagyobb nyersgyémántjából csiszoltak, valamint a 260 karátos Oppenheimer, a Smithsonian Institute tulajdona.

A harmadik szektor arra a kérdésre ad választ, hogyan vált a gyémánt - amely még Plinius korában is a talizmán és a hatalom szimbóluma volt - a gazdagok ékszerévé. A látogató itt megismertheti a gyémántműveség fejlődését: hogy az ismert csúcsos formát az olaszok találták ki 1395 és 1410 között, hogy a briliánssá csiszolása a XVII. században kezdődött, és hogy a festményeken kezdetben fekete színben ábrázolták, és csak később színezték "csillogóra".

Nem érdektelen a befejező séta sem, a múzeum alagsorában lévő hatalmas páncélszekrényhez, amelybe a kiállítás végére összegyűjtötték a világ száz legszebb és súlyuk, csiszolásuk, vagy történetük folytán a leghíresebb gyémántokat. Itt van a francia korona két Sancy-ja, az 50 karátos nagy Sancy és a 40 karátos szép Sancy. Medici Mária fejékét díszítették, és ezeket viseli a Louvre-beli híres képén is. Érdekes a története Eugénia császárné - III. Napóleon felesége - Ribizli kövének is, amelyet négy évvel ezelőtt találtak meg a Metropolitanben a királynői kosztümököz tartozó kellékek között. A követ a az New York-i operaház igazgatója vásárolta a Tiffany-nál, hogy azt odaajándékozzakedvenc énekesnőjének, aki miután meghaltt végrendeletében a a többi ékszerével együtt a Metropolitan-re hagyta. A kellékesek pedig nem vizsgálták, hogy van-e valódi ékszer a hamisak között.
A kiállítás megtekinthető július 15-ig.
(gnl)

A párizsi Természettörténeti Múzeum honlapja