Gyilkosság a Ford-színházban
2014/06/17 08:00
577 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1865-ös esztendő végre meghozata Amerika számára a béke, a szabadság és az egyenjogúság idejét.  Az Észak és Dél között zajló csatározások végetértek, Lincoln elnök pedig hosszú időre biztosította polgárait a nyugodt és kiegyesúlyozott kormányzásról és a háborút követő újáépítések megkezdéséről. Higgadt és megfontolt gondolkodását csak ritkán árnyékolta be abbéli félelme, hogy az életére törhetnek.

Abraham-Lincoln

Látogatás a színházba

Éppen ezért nem is tétovázott sokáig azon, hogy eleget tegyen Grant tábornok meghívásának,  s hogy az este folyamán megtekintsen egy sikeres komédiát a Ford-színházban. Azon a bizonyos szörnyűséges napon Lincoln a családjával reggelizett, majd ebéd után elintézett néhány államügyet. Négy óra tájban a hintó előállt, hogy Lincoln és neje sétára induljon a kikötőbe.

Vacsora előtt visszatérnek a Fehér Házba, majd gyalog a hadügyminisztérium épületébe megy, ahol szokásához híven elolvassa az aktuális híreket. Mindeközben a színház igazgatója, Harry Clay Ford már napközben megkezdi az előkészületeket az elnök méltó fogadásához: egyesít két páholyt, kárpitozott hintaszéket, pamlagot helyeztet el a méltóságos vendégek kényelmére.

A színházban zajó készülődések alkalmával feltűnik John Wilkes Booth, a társulat kiváló színésze, aki ugyan aznap este nem játszik, de a színház portján átveszi a neki szánt rajongói leveleket, majd szemügyre veszi a páholyt, s ekkor él a lehetőséggel, hogy tervének előkészületeit is megtegye. Megbabrálja az elnöki páholy zárját, majd vár még egy kicsit, s mint egy másfél óra múlva elhagyja a későbbi tetthelyet.

Munka helyett whisky

Az elnök és felesége úton a színház felé megállnak a New York-i szenátor háza előtt, hogy a Grant tábornokot és feleségét helyettesítő őrnaggyal együtt érkezenek meg bemutató helyszínére. Lincoln és a társaságában érkező személyek biztonságával egy Parker nevű őrt bíztak meg, aki a feladata ellátása helyett a whisky fogyasztását részesítette előnyben, így a helye az elnök páholy előtt rövid idő után üres maradt.

Így e szerencsétlen helyzet folytán szabad volt az út Booth előtt, aki huszonkét óra tíz perckor felment a hetedik emeleti páholyhoz, s benézett az által preparált lyukon. Látta az elnök fejét, s kivárta azt a pillanatot, amikor egyetlen színész volt csupán a színpadon és a nézőtér a kacagástól volt hangos. Ekkor kinyitotta az ajtót, észrevétlenül az elnök mögé osont, és huszonkét óra tizenöt perckor meghúzta a ravaszt.

Booth-t is utolérte végzete

A páholyban lévő őrnagy rögtön észlelte az eseményeket, felugrott és a gyilkos után vetette magát, aki a páholyból kiugorva lábát törte és a színpadon keresztül távozott. A színház mögött lóra pattant, s ekkor még csak néhányan sejtették csupán, hogy az álruhába öltözött gyilkos Booth volt. Lincoln ekkor már haldoklott, de csak reggel hét óra huszonkét perckor hunyta le örökre a szemét, s halálának hírére megkondultak a washingtoni harangok.

A rendőrfőnök rögtön munkához látott, hogy minél hamarabb kézre kerítsék a gyilkost, pontosabban az összeesküvés összes résztvevőjét, mert hogy Booth nem egyedül tervelte ki a szörnyű tettét. Sőt, olyan annyira elragadta a hév, hogy nemcsak az elnökkel akart leszámolni, hanem társaival együtt a külügyminiszter és az alelnök meggyilkolását is fontolóra vették.

Tervük azonban kudarcot vallott, végül csak Booth végzi el a rá kiszabott feladatot. A gyilkos végül hosszas bújkálása után, egy rendőri rajtaütést követően halt meg. Hogy önkezével vagy a rendőrök vetettek véget az életének, az a mai napig nem tisztázott.