Gyilkosság császári utasításra
2014/06/19 08:00
458 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A harmincéves háború legjellegzetesebb alakja, Albrecht Wenzel Eusebius Wallenstein 1538. szeptember 14-én született szegény nemesi családban. Padovában tanult, majd tanulmányai befejeztével II. Rudolf császár udavarában vállalt katonai szolgálatot. Katonai pályafutásának felívelésével egy időben sikeres házassága révén vagyona is szépen gyarapodott, s mindezek mellett legkiválóbb üzére is volt kora történelmének.

von-wallenstein-vertical Egy sikeres pályafutás

Hatalmának és dicsőségének legmagasabb fokán több mint hatvan uradalmat, ötvenhét várat és kilenc várost birtokolt, és tervei sem a szerénységről árulkodtak: a friedlandi hercegséget királysággá akarta emeltetni a királyságban. Uradalmát rövid idő alatt felvirágoztatta, korszerűen vezette birtokait, ügyes iparosokkal és termelésszervezőkkel vette körül magát, amelynek köszönhetően folyamatosan gyarapította vagyonát.

1630-ig Wallenstein sikeresen folytatta pályafutását. A hódító azonban ekkor először tapasztalhatta meg a vereséget, amit nem mástól mint a császártól kapott, aki a regensburgi kongresszus keretében - a választófejedelmeket ért számtalan sérelem miatt, amit Wallenstein követett el velük szemben - megfosztotta fővezéri tisztségétől.

Ha harc, hát legyen harc

Wallensteint azonban ez nem hátráltatta teveiben, továbbra sem tétlenkedett. Harcba szállt II. Gusztáv Adolf svéd király csapatai ellen Fürth mellett, de kettejük végső ütközetére 1632. november 8-án került sor Lützennél, ahol ugyan a svédek győztek, de maga a király is elesett. 1633-ban Sziléziába vezette csapatait, ahol a komolyabb harcok a csatatér helyett a tárgyalóasztalnál folytak.

Mikor azonban úgy tűnt hogy a közös békét érintő tárgyalások Ferdinánd alkudozásai és az udvartól érkező személyét érintő negatív kritika miatt nem valósul meg, egyszerűen kiűzte a megszállt területekről a szászokat. Később fegyverszünetre kötelezte a brandenburgi fejedelmet, s a császári utasítás ellenére, miszerint induljon Bajor Miksa megsegítésére téli szálláshelyére vonult, ahol köszvényével betegeskedett.

Mindenki egy helyen

II. Ferdinád ekkor titkos pántensben rendelte el Wallenstein leváltását, s Butler ezredest bízta meg a vezér „kiiktatásával”. Az ezredes Gordonnal és Leslie nevű honfitársával kitervelte az áruló meggyilkolását. Február 25-én a farsang utolsó vasárnapja előtti szombaton öt és hat óra között kivételes lakoma vette kezdetét az égeri várban. Mindenki jelen volt aki számított, Wallenstein hű szolgái, és gyilkosságra készűlő Leslie, Gordon és Butler is.

Fél nyolcig zavartalanul folyt a dinom-dánom, míg nem Walter Geraldin alezredes rontott be a helyiségbe, és ezzel kezdetét vette az akció. A támadók lemészárolták Wallestein hű szolgáit, Kinsky grófot, Trckát, és Ilovot. Miután a várban véget ért az események első felvonása, következhetett Wallestein meggyilkolása, aki a szállása ablakán épp kihajolva figyelte a kintről jövő zajt, amikor Deveroux kapitány rárontott és egy alabárddal egyetlen mozdulattal végzett az ötven éves férfival.

Wallenstein halála a legfelsőbb helyről megrendelt gyilkosság volt, s ugyan a világ eseményeinek folyását jelentősen nem változtatta meg, viszont Csehország politikai életére kiemelt hatással volt.

Wallenstein hagyatékát szétosztották, követőit pedig súlyos büntetésekkel sújtották.