Hideget és meleget is kapott az oktatás
2007/10/17 08:00
306 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nem túl derülátó az Unió az oktatásban eddig elért eredmények értékelése kapcsán. A Bizottság által készített jelentésben egyaránt találhatók pozitív és negatív észrevételek, vagyis a szükséges lépesek megtétele mellett a legfontosabb, a reformok felgyorsítása, hiszen csak így érhetők el pozitív eredmények az európai oktatás terén.

Az Európai Unió tagállami 2003. májusában olyan közös célokat fogalmaztak meg az oktatás és a szakképzés reformjának kapcsán, amelyek mindamellett, hogy közelebb viszik az Unió oktatását a lisszaboni célok megvalósításhoz, lehetővé teszik azt is, hogy a későbbiekben értékelhetővé váljanak a reformok során megvalósult eredmények. Ezt öt kritériumpontban foglalták össze a tagállamok, s ezen szempontok alapján a Bizottság nemrégiben értékelte, mely területeken, hogyan és milyen eredményeket értek el az eddigiekben. A jelentés több ponton pozitív előrelépést mutatott az oktatás és szakképzés terén végbement változások során, viszont több kérdésben továbbra sem tapasztalható az Európai Bizottság véleménye szerint jelentős változás. 

Az Unió által készített mérleg szerint a serpenyő egyik oldalán szerepel az, hogy az elmúlt években egyre többen jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, s egyre többen szereztek diplomát matematika, vagy tudományos és műszaki szakon. Viszont ez csak egy amellett a számtalan szempont mellett, amely kapcsán a Bizottság csak mérsékelt előrelépéseket tapasztalt, s amiért úgy látja, hogy fel kell gyorsítani a reformfolyamatot. A lisszaboni célkitűzések szerint 10 százalékra kell visszaszorítani azoknak a diákoknak a számát, akik félbeszakítják valamilyen oknál fogva a tanulmányaikat. 2006-ban mintegy 6 millió diák döntött úgy, hogy kiszáll az iskolapadból, vagyis az előbb említett százalék elérése egyelőre még csak álom, hiszen ez a szám, vagyis az iskolát elhagyok száma 15,3 százalék volt. Statisztikai adatok tükrében mindösszesen három ország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia tud csak pozitív számokat felmutatni, amennyiben az iskolában maradt diákok számáról van szó.

Csehországban mindössze 5,5 százalék döntött úgy, hogy inkább a munkára szavaz ahelyett, hogy továbbtanuljon. További negatív bírálat illette az oktatás területén lezajlott reformok kapcsán a felsőfokú oktatást is, hiszen bár az elmúlt években nőtt a felvett hallgatók száma, ez még mindig kevés a kitűzött célokhoz. Mintegy 2 millióval több diáknak kellene egyetemre vagy főiskolára járnia ahhoz, hogy elérjék a lisszaboni célkitűzésekben meghatározott 85 százalékot. S ha már a felsőoktatásról esett szó, érdemes megemlíteni, hogy a műszaki és tudományos területen megszerzett diplomák száma az elmúlt évek során növekedett, vagyis ezen a téren hatékony előrelépés volt tapasztalható. További reformok végrehajtása szükséges azonban a női hallgatók számának növelése érdekében, valamint rossz osztályzatot kapott még az élethosszig tartó tanulás program is, melynek célszámához még 8 millió hallgatóra lenne szükség ahhoz, hogy kitöltsék az „uniós iskolapadot”.

Hasonlón van még mit javítani a diákok olvasáskézségén, illetve az idegen nyelv oktatásában, ahol a diákok közül csak nagyon kevesen tanulnak két nyelvet, ebben az esetben az elsajátított nyelvek száma 1,4 százalék volt. Az olvasásban elérte eredmények kapcsán a finnek vitték a pálmát, míg az élethosszig tartó tanulás programjában a svédeket és a dánokat illeti meg a trón. A Bizottság az értékeléseken túl még jelentős figyelmet szentelt az intézmények finanszírozásának kérdésére is, ahol még továbbra is jelentős a lemaradás Egyesült Államokkal szemben, legalább is így látja az Unió. Összegezve tehát, a Bizottság szerint nem volt megfelelő az előrelépés az oktatási reformok tekintetében, s ahogy Jan Fiegel oktatási biztos is elmondta, az országoknak kétszer ennyi erőfeszítést kell tenni a célok megvalósulásához.