Híres magyar betyárok: Rózsa Sándor
Simon Tamás
2004/03/26 16:20
6930 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Rózsa Sándor a leghíresebb képviselője a magyar betyárvilágnak. Mondhatnánk ő volt a betyárkirály. 1813-ban született a szegedi Alsóvárosban. Azt mondják születésének körülményei sem voltak mindennapiak.

Éppen vihar tombolt, ezért neki is rabiátus természete lett. Már születésekor olyan erős volt, hogy kirúgta magát a pólyából. Már gyermekkorában nagyon erős volt. Apját korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Természetesen előítélettel kezelték. Bojtárként kezdte, de egész fiatalon, 1836-ban börtönbe került tehénlopás miatt. Hiába bizonygatta ártatlanságát, másfél évre és botozásra ítélték. A börtönből megszökött, s innen hosszú bűnlajstrom terheli. Megölt két katonát, a makói csendbiztost, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandó menekülésben, üldöztetésben volt része. Az alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket.

1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni. Azonban a kérvényt elutasították. Nem hittek a betyár szándékának tisztaságában, sőt még nagyobb erőfeszítéseket tettek kézrekerítésére. Azonban nem jártak sikerrel, mert a tanyákon rejtegették az emberek, s a városban is voltak urak, akik hittek jobbuló szándékában és segítették.

1848-ban Rózsa Sándor azzal a kéréssel fordult a Honvédelmi Bizottmányhoz, hogy bűnbocsánat fejében kész a haza jó polgáraként 150 pusztai lovassal hadbaszállni. A megyei nemesek hosszú töprengés után hozzájárultak a bűnbocsánathoz. Úgy gondolták, hogy aki ennyi éven át ki tudott csúszni az igazságszolgáltatás kezei közül, annak helyismeretének nagy hasznát vehetik. Ha azonban tovább üldözik, esetleg átáll a másik oldalra, és az komoly veszélyt jelenthet.
Rózsa Sándor és szabadcsapata tehát októberben hadba vonult. Erről több korabeli újság is hírt adott. Azonban a csapat nem volt hozzászokva a katonai fegyelemhez, s nemsokára feloszlott. tagjai közül némelyek honvédnek álltak, némelyek hazamentek a tanyákra. Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után természetesen el akarták fogni. Bár sikerült elmenekülnie, azonban megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója. Elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10000 pengő vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézrekeríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak. Tárgyalását 1859 februárjában tartották. A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt nem merték kivégeztetni, az ítélet életfogytig tartó börtön lett. A büntetést a híres Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt. Itt 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. 1868-ban amnesztiával szabadult.

Szabadulása után megpróbált becsületesen élni, de az előítéletek ezt szinte lehetetlenné tették. Így hát megint összeszedte cimboráit. Postakocsikat, vonatokat raboltak ki. Végül megint elfogták. Hosszas vallatás után először halálra, majd életfogytig tartó rabságra ítélték. A börtönben szabóság illetve később gyengesége miatt harisnyakötés volt a munkája. Egészsége azonban nagyon megromlott, s 1878 novemberében gümőkórban halt meg.

Rózsa Sándor, azon híres betyárok közé tartozik, akikről még életében legendák, mesék, balladák születtek. A szabadságharcban vállalt szerepe miatt a magyar nép körében nagy megbecsülésnek örvendett. Az anekdotákban ő a hős lovag, a gyengék, a nők védelmezője, az igazságtalanság megtorlója, a kitűnő lovas, a hazafi. Alakját az egész országban ismerték, s születtek róla betyárdalok, balladák.

A következő népdalt például Béres János gyűjtötte Borsodban.

Mikor Rózsa Sándor felült a lovára,
Aranyrojtos bőgatyája sej, haj, lobogott utána.

Arany a kantárja, ezüst a zablája,
Sárgarézzel van kiverve, sej, haj, a nyeregkápája.

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok,
Rózsa Sándor bandájának, sej, haj, utat mutassatok.