Honnan van az uniós pénz?
2015/08/14 11:55
2878 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Bizonyára hallottál már róla, hogy az Európai Unió támogatásával sok beruházás, fejlesztés valósul meg az országban. De miért kapunk az Uniótól pénzt? Hogyan működik a támogatás rendszere? Most összefoglaljuk neked, amit a témáról tudni érdemes.

euro_2_520

Tényleg kapunk pénzt az Uniótól?

Igen, bár ez pontosabban úgy történik, hogy Magyarország is hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez, és az Európai Unió is támogatja Magyarországot. Azonban Magyarország befizetése sokkal alacsonyabb összeg, mint az uniótól kapott pénz. 2013-ban például 920.2 M €-t fizettünk be, és 5909.8 M € támogatást kaptunk. Vannak országok, ahol az arány fordított, ők többet fizetnek be, mint amennyi támogatást kapnak. Ha kíváncsi vagy más országok adataira, nézd meg a dinamikus infografikát az alábbi oldalon: europa.eu,

Az Unió bevételeiről olvashatsz itt: Europa_Parlament_bevételek, kiadásairól pedig itt: Europa_Parlament_kiadások.

Miért jó ez azoknak az országoknak, akik többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak?

Magyarországon 2013-ban az európai uniós támogatás 66,1%-át a regionális politika jegyében kifizetett támogatás tette ki. A regionális támogatások célja, hogy az Unión belül a gazdasági egyenlőtlenségek mérséklődjenek, az elmaradottabb régiókban is növekedjen a gazdaság és a foglalkoztatás. A fejlettebb régiókban élőknek ez például azért jó, mert ha a többi régióban is megnövekszik a vásárlóerő, jobbak lesznek a beruházási lehetőségek, vagy élénkülni fog a turizmus, akkor ezeket a lehetőségeket ők is kihasználhatják.

Könnyű ezt megértetni a fejlettebb régiók állampolgáraival?

Nem feltétlenül, a fejlettebb régiók állampolgárai körében is vannak ellenzői az Uniónak. Magyarországon is vannak emberek, akik ellenzik az Európai Uniót, pedig hazánk a támogatások élvezője, így el lehet képzelni, hogy olyan országokban, ahol a befizetések nagyobb mértékűek, mint a támogatások, ez a kérdés még összetettebb. Mindenesetre a támogatások mellett állók abban bíznak, hogy a kifizetések hatására tényleges növekedés fog bekövetkezni, és az elmaradott területek fel fognak zárkózni. Így később már nem, vagy nem ilyen nagymértékű támogatásra lesz szükség.

Mikor kezdődött ez és meddig tart?

Magyarország 1989 óta részesül pénzforrásokból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program volt a PHARE, amely 1989-ben indult és a SAPARD, amely 2000-ben kezdődött. Azonban a ma működő támogatási rendszer alapjai hazánk uniós csatlakozásával teremtődtek meg.

A regionális politika támogatásainak célkitűzéseit és költségvetését 7 évente határozzák meg, ezért a fejlesztések is 7 éves ciklusokban valósulnak meg. Az előző fejlesztési időszak 2007-2013-ig tartott, majd megkezdődött a 2014-2020-as időszak. A most érvényes európai célkitűzéseket az Európa 2020 stratégia foglalja össze, ezzel összhangban készítik elő az egyes országok, így Magyarország is a kapcsolódó stratégiákat, majd a fejlesztéseket. Az előző időszakban a magyar fejlesztési programokat először Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, majd Új Széchenyi Tervnek hívták. A 2014-től kezdődő időszak magyar fejlesztési programját Széchenyi 2020-nak nevezik. Ezeknek a programoknak a logóit – az „új” feliratú zöld pontot, vagy a kék félkörívet - nagyon sok helyen láthattad már. 2020 után valószínűleg nem fog már Magyarország olyan mértékű támogatásban részesülni, mint a most tartó, uniós csatlakozás utáni időszakban.

A fejlesztési programokról itt tájékozódhatsz: fejlesztesi_programok

Hogy dől el, hogy ki támogat és kit támogatnak?

A támogatások általában területi elven működnek; Európát régiókra osztották, ezeknek a fejlettségi szintjét gazdasági mutatók alapján határozzák meg. A régiók összevetéséből derül ki, hogy mely támogatást milyen mértékben ítélnek meg.

Magyarországon belül is vannak fejlettebb régiók?

Igen, a 2014-2020-as időszakban a regionális politika három gazdasági fejlettségi szintet különböztet meg. Vannak kevésbé fejlett, átmeneti és fejlett régiók. Magyarországon Közép-Magyarország számít átmeneti régiónak, míg a többi hat régió a kevésbé fejlett besorolást kapta. Ez azonban nem minden támogatásnál számít: a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatásokat az egész ország gazdasági mutatóit vizsgálva ítélik meg.

A 2014-2020-as magyarországi beruházásokról itt olvashatsz: Bizottság_beruházások

Mire lehet költeni a pénzt?

Létrehoztak un. alapokat, amelyek más-más célt szolgálnak. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célkitűzései között szerepel az infrastruktúra fejlesztése, az innováció, az információs technológiai fejlődés, a környezetvédelem, a nemek közötti egyenlőség és a határokon átívelő együttműködések. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja a munkavállalás elősegítése, a tanulás támogatása. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) a mezőgazdasági fejlesztésekért felel.  A Kohéziós Alapból pedig általában közlekedéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások valósulnak meg. A fejlesztések célkitűzéseit az Európai Unió határozza meg, ezek alapján dolgozzák ki az egyes államok is a stratégiáikat majd a célok megvalósítását szolgáló programjaikat.

A különböző alapokról itt tájékozódhatsz: Bizottság_alapok

Az iskolába egy uniós pályázatból sok drága eszköz érkezett, de fénymásoló papír továbbra sincs. Hogy van ez?

Az uniós forrásokat általában valamilyen fejlesztésre, új dolog létrehozására lehet költeni, nem meglévő rendszerek fenntartására, üzemeltetésére. Hiszen ezeknek a forrásoknak a célkitűzése az, hogy átalakulás menjen végbe. Ezért uniós pénzből általában csak annyi fénymásoló papírt lehet venni, amennyi a projekt adminisztrációjához kell.

Szóval a fénymásoló papír nem jön össze. Mire költünk akkor 2020-ig?

Az Európa 2020 stratégia szerint olyan dolgokra, amelyek intelligensek: sok lesz bennük az oktatás, a kutatás és az innováció. Aztán olyan dolgokra, amik fenntarthatóvá, környezetbaráttá teszik a gazdaságot. És végül olyan dolgokra, amik esélyt teremtenek, és minél több embert bevonnak a foglalkoztatásba, csökkentik a szegénységet.

Az Európa 2020 stratégiáról itt találsz információkat: Bizottság_Európa2020

Ez jól hangzik. Akkor akik most fiatalok, azok egy jobb Európában lesznek felnőttek?

Nem tudjuk. Mindenesetre sokan fáradoznak azon, hogy így legyen.

Csordás Ildikó