A hősök napja
2012/05/30 11:32
778 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A hősök napjának ünneplésére 2001 óta kerül sor Magyarországon. Ekkor hazánk különböző részein tartanak megemlékezéseket, tisztelegnek drámai sosfordulókban bővelkedő országunk elesett hőseinek emlékének.

katona_520

A tiszteletteljes napon számos okunk van a megemlékezésekre. Az 1914-1918 közötti Nagy Háborúban az Osztrák-Magyar Monarchia több, mint 50 millió lakosából 9 millió vonult be hadi szolgálatra, amiből 3 millió 800 ezer a történelmi Magyarország területéről, amiből az emreveszteségünk halottakban 660 ezer főre tehető. Halottjainkon túl még 800 ezer súlyos sebesült vált munka- és keresőképtelenné. A tragikus események következtében egy egész nemzedéket temettünk el.

A remény katonái

A háború számos hadkötelese lelkesen tett eleget a hívásnak, bízava abban, hogy az majd megoldást jelent a gazdasági és politikai sérelmek orvoslására, azonban a háború borzalmai  nemzeteket csonkítottak meg. A gyors lefolyásúnak remélt háború már pár hónap alatt óriási emberáldozatokat követelt, olyan mértékűt, amire az emberiség történelmében még nem volt példa. Ennek hatására Magyarország már 1914-ben kötelességének érezte, hogy a hazáért életüket áldozókatonák emlékét megőrizék, így alakult meg a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB).

A szervezet 1916 végére saját emlékműterv-gyűjteményt adott ki a Honvédelmi Minisztérium támogatásával. 1917 tavaszán IV. Károly kezdeményezésére az országgyűlés elfogadta az akkor is dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló törvénycikket, aminek kapcsán, a belügyminisztérium elrendelte az emlékművek háború utáni helyreállítását.

A diktatúra betiltotta

A háború utáni zavaros időszak nem kedvezett az emlékművek építésének, majd az 1922-es évben a belügyminiszter szigorú engedélyezési eljáráshoz kötötte az emlékművek felállítását. A monumentális emlékművek emelését emellett nehezítette az elcsatolt területekkel fenálló viszony, így az új emlékek a revizionizmus gyanuját kelthették.

1924-ben a HEMOB megszűnt, helyette a Vallás- és Közoktatási Minisztérium létrehozta a Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottságát (HEBB), amely meghatározta, hogy emlékművet csak a bizottság engedélyével lehet létrehozni.

A megemlékezések rendszeressé 1925-től váltak, ettől kezdve országszerte egyházi szertartások és koszorúzások emlékeztek meg a hősi halottakról, amelyeken kötelező jelleggel vettek részt a honvédség és a rendvédelmi testületek képviselői, illetve a bajtársi és fiatalok képviselte szervezetek.

Az utolsó nemzeti jelleget öltő rendezvényekre 1944-ben került sor, majd  a diktatúra megtiltotta a megemlékezéseket. Hosszú szünet után 44 évvel később, 1989-ben, a rendszerváltás évében került sor az újabb első megemlékezésre Szekszárdon.

1990-től újra évente, május utolsó vasárnapján tartanak megemlékezéseket, ami attól kezdve állami rendezvény is lett. A Magyar Hősök Napja egy politikától mentes megemlékezés, ami a huszadik századi világháborúk hősi halottjainak állít emléket.

Te tudtad, hogy létezik a Hősök Napja? Kit tartasz igazi hősnek? Kommentelj!