Itt a nyár – bátran hezitálj?!
2013/08/01 13:24
712 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Lucifer Az ember tragédiájában a második színben az ember(iség) egyik, ha nem a leginkább sorsdöntő dilemmája kapcsán ezzel a „hasznos” tanáccsal kívánja Évát „kisegíteni”, pontosabban a racionális érveléstől és megfontolástól távol tartani.

Lám, megjelent az első bölcselő!
Nagy sor jövend utánad, szép hugom,
Mely milljó úton ezt vitatja újra;
A tébolydába téved sok közűlök,
Sok visszaretten, révbe egy sem ér.
Hát hagyjatok fel az okoskodással,
Minden dolognak oly sok színe van,
Hogy aki mindazt végigészleli,
Kevesbet tud, mint első pillanatra,
S határozatra jőni rá nem ér.
A tett halála az okoskodás. –

Lucifer azzal az egyszerű, s tegyük hozzá igen hatásos érvvel áll elő, hogy tartsuk távol magunkat a filozófiai jellegű, elmélyült vitáktól, hisz a dolgok oly sokfélék és összetettek, hogy vizsgálatukkal csak hátráltatjuk, akadályozzuk a helyes cselekedeteket. A nyári kikapcsolódás megfelelő hátteret biztosíthat ahhoz, hogy körültekintően megvizsgáljuk, van-e, kell-e az etikához a filozófia, avagy sokkal hatékonyabban fejtheti ki hatását filozófiamentes környezetben.

Mihály_Zichy_Adam_Eva Zichy Mihány illusztrációja

Már a lexikonok szerint is!

Ha felütjük a lexikonokat, akkor az etika és a filozófia szoros kapcsolatára vonatkozó kijelentéseket olvashatunk. Lássunk néhány példát! Az értelmező szótár szerint az etika, illetve az erkölcstan „A filozófiának az akarás és a cselekvés értékelésével foglalkozó ága […], valamely vallás erkölcsi tanításainak összessége.” (Magyar értelmező kéziszótár, I. Bp., 1980, 330.) Az Idegen szavak szótára a négyfajta meghatározás közül kettőnél fontosnak tartja kiemelni a filozófiai vonatkozásokat: „1. erkölcsfilozófia, az erkölcsnek, a cselekvés és akarat helyességének elméleti kérdéseivel foglalkozó tudomány; 2. erkölcstan, a cselekvést vezérlő általános elvek rendszere; 3. valamely hivatás, tevékenység erkölcsi és viselkedési szabályainak összessége; 4. erkölcsfilozófia, az erkölcs elméleti kérdéseit bemutató mű, könyv …” (szerk. Tolcsvay Nagy Gábor, Osiris K., Bp., 2007, 311.)

Ennél is konkrétabban határozza meg a filozófiai kötődést a Magyar nagylexikon: „.. az erkölcsről szóló filozófiai tudomány. Legfontosabb tárgya az emberi cselekedetek, amelyek megítélése során vagy a cselekedeteket kísérő érzület, illetve szándék (érzületetika), vagy pedig a cselekedet hatása, következménye (következményetika) a kiinduló alap.” (Magyar nagylexikon, 7., 542-543.)

Filozófiai okoskodás

A szakszótárak ugyancsak fontosnak tartják kiemelni a filozófiai alapokat. A Pszichológiai lexikon szerint például az etika „az emberi cselekedeteket az erkölcsi követelmények szempontjából vizsgáló gyakorlati filozófia […], amely már a görögök óta egy sokrétű feltevéseket és rendszereket kifejlesztő filozófiai tudományág.” (Helikon K., Bp. 2007, 96.) A Karl Rahner és Herbert Vorgrimler nevével fémjelzett Teológiai kisszótár is gyakorlati filozófiaként értelmezi az etikát: „mint a gyakorlati filozófia alapvető része az erkölcsi jelenségekről szóló tudomány; vagyis az etika azoknak az erkölcsi tényeknek az elemzésére és filozófiai megalapozására törekszik, amelyekből le lehet vezetni a mindenkori emberi cselekvés normáit.” (Szent István Társulat, Bp., 1980, 192-194.)

Érthető módon a filozófiai lexikonok sem járnak el másképpen. „Az etika vagy erkölcsfilozófia az erkölcs jelenségeinek filozófiai magyarázata és megalapozása.” (Walter Brugger: Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Bp., 2005. 142-143.) Ezt azzal toldja meg a Filozófiai kisenciklopédia, hogy „az etikát rendszerint a filozófia részének tartják […] a szűkebb értelemben vett etika tehát úgy viszonyul az erkölcshöz, mint a tudományfilozófia a tudományhoz.” (Szerk. Bánki Dezső, Kossuth K., Bp. 1993, 103-111.) Plasztikus summázatát nyújtja a fenti álláspontoknak a Filozófiai kalauz: „Az erkölcsfilozófia nem egyéb, mint bizonyos, az emberi lényeket érintő értékek filozófiai, körültekintő vizsgálata. […] Az erkölcsfilozófia nemcsak cselekvésekre vonatkozó döntésekkel foglalkozik („Mit kell tennem?”), de ezek állnak érdeklődésének homlokterében, azokkal az erkölcsi vagy etikai szempontú megjegyzésekkel, értékelésekkel vagy ítéletekkel együtt, amelyeket saját magunkról vagy másokról alkotunk.” (Grayling: 1997: 587)

A fentiek alapján igazán izgalmas kérdés, hogy maguk az etikával foglalkozó szakmunkák is felvállalják-e a filozófiához való kötődést, avagy épp ellenkezőleg, a tudományos önállóság jegyében igyekeznek a filozófiai kapcsolatokat figyelmen kívül hagyni, vagy legalábbis minimalizálni. Hársing László Etikai kislexikona ebben a kérdésben a fentiekhez hasonló módon igazít el bennünket: „Etika / morálfilozófia [!] … az erkölcsi jelenségek magyarázatával és megalapozásával foglalkozik.” (Bíbor K., Miskolc, 2007, 48-49.) Szintúgy kétséget mellőzően utal a filozófiai alapokra Turgonyi Zoltán Etika c. összefoglaló munkája: „Az etika a filozófia azon résztudománya, amelynek tárgya az erkölcs. Nevezik erkölcsfilozófiának, morálfilozófiának, erkölcsbölcseletnek is.” (Kairosz K., Bp. 2012, 11.) Halasy-Nagy József számára sem volt kétséges, hogy a filozófiai diszciplínák között tartható számon az etika. „A filozófiai tudományok között egy sem áll közelebb az emberhez, mint éppen az ethika, hiszen ebben legbensőbb valójáról: cselekvő életéről van szó.” (Halasy-Nagy, 1925, 4.)

Lucifer tévedése

Lucifer abban tévedett leginkább, hogy az „okoskodás” nem a cselekvés gátja, épp ellenkezőleg, a helyes erkölcsi döntést hivatott megalapozni, ugyanis az etika mint filozófiai diszciplína az emberi cselekedeteket optimális, helyes mederbe kívánja terelni, ehhez viszont olyan végső alapelvekre van szükség, amit a filozófia a szaktudományokra támaszkodva igyekszik biztosítani. Ha visszagondolunk egyes erkölcsi dilemmáinkra, emlékezhetünk arra, milyen fontos volt, hogy döntéseinknek biztos alapokat teremtsünk, és ezért hosszasan elfilóztunk az okokon, illetve a megoldási módozatokon – vagyis azt a szilárd filozófiai alapot kutattuk, melyre építkezhetünk. A fentiek megerősítenek bennünket abban, hogy „okoskodással” hatékonyabb döntéseket hozhatunk.

További érdekes oldalak:

Farkas Zoltán cikke