Jagellók az európai politikában
2014/04/18 14:10
694 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Jagellók az európai uralkodóházak legfiatalabbjai közé tartoznak. A litván származású dinasztia tagjai egy időben megszerezték a lengyel, a cseh és a magyar trónt is, ezzel a térség egyik befolyásos uralkodó családjává váltak. A cikk első részében a lengyel és a cseh trón megszerzéséről esik szó.

pajzs A lengyel trón megszerzése

Őseiket a 13. századig tudták ugyan visszavezetni, de ők még pogányok voltak. A dinasztia alapítója Gedimin nagyfejedelem Litvánia ura volt, a magyar I. Károly  (Róbert) kortársa. Tőle származnak a Jagellók. Az ő unokáját hívták Jagellónak, aki az 1385-ös egyesítési egyezmény értelmében megkeresztelkedése után elvette I. Nagy Lajos magyar és lengyel király lányát, Hedvig lengyel királynőt. Jagelló a keresztségben az Ulászló nevet kapta. A házassággal véget vetett Lengyelország és Litvánia sok éves háborúskodásának és egyesítette a két ország trónját. A térség meghatározó hatalmává lett lengyel-litván perszonálunió olyan haderőt tudott kiállítani, hogy 1410-ben Grünwaldnál legyőzte a Balti-tenger térségében terjeszkedő német lovagrend csapatait. A dinasztia Jagelló nevét viseli. Érdekes egybevetni ezt a tényt a magyar történelemmel, hiszen a magyar Árpád-ház névadó fejedelme pogány volt. Igaz azonban, hogy a középkorban a magyarok is inkább Szent István nemzetségéről beszéltek, s nem Árpádéról…

A Lengyelország és Litvánia felett 1374 és 1572 között uralkodó Jagellókat négy nemzedékre osztjuk.

800px-Jagelló_ház

A cseh-magyar ág kialakulása

A huszita cseh rendek először Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején ajánlották fel a Jagellóknak a cseh trónt a szláv testvériség jegyében. Annak ellenére tették ezt, hogy a Jagellók katolikusok voltak. II. Ulászló akkor tette meg az első lépést a dinasztia – cseh-magyar és lengyel-litván ágra történő – kettészakítása felé, amikor 1471-ben, a Hunyadi Mátyással vívott harcok után Prágában átvette a kormányzást. A cseh trón megszerzése tette lehetővé ugyanis, hogy 1490-ben Hunyadi Mátyás halála után, a magyar rendek egy részének támogatásával Habsburg Miksa ellenében megszerezze a magyar királyságot is.

Krakkóban azonban eredetileg nem így képzelték el a dinasztia jövőjét. IV. Kázmér és felesége Erzsébet (aki Habsburg Albert magyar király leánya volt) minden fiuknak egy-egy koronát szánt (magyar, cseh, lengyel és litván), az ötödik fiú a később szentté avatott Kázmér pedig gnieznoi érsek lett. A család tehát 1490-ben János Albertet szánta a magyar trónra, hiszen már Ulászlóé volt a cseh korona. János Albertet fegyverrel támogatták is szülei a „mohónak” bizonyuló báty, Ulászló ellenében. A két testvér közötti konfliktus csak 1492-ben zárult le egy családi megegyezéssel, amikor apjuk halála után János Albert lett a lengyel király. Ulászló és János Albert megegyeztek abban is, hogy kölcsönösen segítik egymást a török ellen és egyikük sem nyújt segítséget a másik ellen lázadóknak.

A dinasztia kettészakadásához vezető folyamat pedig akkor fejeződött be, amikor Ulászló a fiát, II. Lajost 1508-ban magyar, majd a következő évben cseh királlyá koronáztatta. A Jagellók cseh-magyar ága végül két generáción át vezette Szent Vencel és Szent István koronájának országait.

Jagellók_országai A Jagellók országai a XVI. század elején

Gyermektelen testvéreik – Sándor és János Albert – halála után 1506-tól Zsigmond kezében egyesült Lengyelország és Litvánia is. E két ország között erősebb kapcsolat alakult ki, mint a perszonálunió, míg a magyar és a cseh állam között valóban csak a király személyének közös volta teremtett kapcsolatot.

A Jagellók két ágának szétválásával megszűnt a lehetősége annak, hogy Jagelló Birodalomról beszéljünk, de az uralkodóházat erős összetartás jellemezte, gyakran egyeztették politikájukat. Ez persze nem jelentette azt, hogy ha országaik érdeke mást kívánt, akkor azzal szembe mentek volna a családi összetartozás kedvéért.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke