Július - Szent Jakab hava
Szabó Éva
2003/05/08 13:29
2080 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Aratási szokások és hiedelmek

Július az aratás hónapja. Vallásos szertartásokkal is összekapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerességét.
Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkánál használatos eszközeiket a templomkertben gyűjtötték össze, ahol a pap megszentelte. Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek.
Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Amelyik baromfi ebből evett egészséges és termékeny lett, ha az arató derekára kötötte, elűzte a fájdalmat, vélték a hiedelmek szerint.
A vidám hangulatú aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral, pénzzel váltotta ki magát.
Ha rosszra fordult az idő, különféle szórakoztató játékokkal múlatták az időt.
A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen, és jusson az ég madarainak is.
Ahogy az első learatott kévének úgy az utolsónak is nagy jelentőséget tulajdonítottak a hiedelmek.
Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, mit a gazdának váltság ellenében nyújtottak át. Az aratókoszorú formáját illetően lehetett: koszorú, korona, csiga alakú.
A gazda az ajándék aratókoszorút a mestergerendára akasztotta, jelezve a munka végeztét, majd tavasszal a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték, a jó termés reményében.
Sokfelé aratási ünnepélyt is rendeztek, ahová az aratók aratással, búzával kapcsolatos dalokat énekeltek: Arass rózsám, arass, megadom a garast. Ha én meg nem adom, megadja galambom.
Júliusi jeles napok

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint. Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette, így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja

Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.
A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot, mert ami kinn marad elvész.
Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.

Július 26. - Anna napja

Szent Anna Szűz Mária anyja. Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.
A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték. Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.