Vízkereszt vagy amit akartok
2013/01/04 16:39
1873 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A vízkereszt, más néven háromkirályok ünnepe egy egyházi ünnep, amit január 6-án ünneplünk. E jeles nap megnevezése az epifánia is. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”, “az úr megjelenése”.

vizkereszt

A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből ered, emlékezve Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban. Jézus első csodatétele is ehhez a naphoz fűződik, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. E napon tették látogatásukat a napkeleti bölcsek vagyis a háromkirályok (akiknek neve a keresztény hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár) a gyermek Jézusnál. A 15. századra nyúlik vissza az a szokás, hogy a házak megszentelésénél a házakra a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.

Angolul a vízkereszt „twelfth night”, ami a karácsonyi tizenkettedre, vagyis a tizenkét napos ünneplésre utal. A vízkereszt a karácsonyi időszak utolsó napja, és egyben a farsang első napja.

Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok (Twelfth Night; or, What You Will)  című komédiája a karácsonyi ünnepségek utolsó napját, az önfeledt bolondozás idejét idézi. 1770 körül publikálták először angol nyelven azt a valószínűleg francia eredetű alkalmi mondókát, amit Tarbay Ede fordításában ismerhetünk, és karácsony első napjától a tizenkettedikig számba veszi azokat, akik köszöntik és minden jót kívánnak azoknak, akiknek a versikét elszavalják.

Január 6-án szokás a karácsonyfát is lebontani. Az örmény keresztényeknél azonban csak ekkor veszi kezdetét az ünnep: január 6-án tartják a karácsonyt. Az eltérés abból fakad, hogy az ortodox egyházak egy része egyházi naptárként mind a mai napig a Julianus-naptárat használja. A többi ortodox és antikhalkedóni egyház (szerb, macedón, ukrán, orosz és grúz ortodox egyházak, valamint kopt, etióp és eritreai egyházak) január 7-én tartják az ünnepet,  míg az ortodox egyházak közül a görög, bolgár és román, a szír, asszír és indiai egyházak  a nyugati keresztény egyházakhoz hasonlóan december 25-én karácsonyoznak.

Egyes országokban vízkereszt alkalmából (például Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban, de az angolszász kultúrkörben is) süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. A német hagyományok szerint azt kiáltják ki babszemkirálynak, aki háromkirályok ünnepén a “királykalácsba” sütött babszemet megtalálja. E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép c. regényében Anselmus diák így sóhajt fel:

“Mégiscsak igaz, hogy én mindenféle kereszt és nyomorúság elviselésére születtem! Nem is akarok most szólni arról a sok csapásról, hogy sohasem lettem babszemkirállyá, hogy páros-páratlan játékban mindig az ellenkezőjére fogadtam, hogy vajas kenyerem mindig a vajas felére esett; de vajon nem szörnyű végzet-e, hogy mikor a sátán ellenére mégis diák lettem, nyárspolgárrá kellett válnom és az is maradtam?”

A Tudásbázisban itt olvashatsz a magyarországi vízkereszthez kötődő hagyományokról.